Kiderült, miért álmodunk?
A kutatók megállapították, hogy az éjszaka előre haladtával egyre furcsábbá válnak az álmaink, és közvetlenül ébredésünk előtt érik el azt a fokot, amikor már a legvalószínűtlenebb dolgok is megjelenhetnek bennük.
Dr. Josie Malinowski, a Bedfordshire Egyetem munkatársa kollégáival korábban 16 embert kísért figyelemmel, akiket alvás közben szemellenzővel és érzékelő monitorral láttak el, majd az éjszaka során valamennyiüket négy alkalommal felébresztették. Másnap reggel mindenkit megkértek arra, hogy idézzék fel, mit álmodtak , és hogy az álmuk mennyiben kapcsolódik a valós hétköznapjaikhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alvásnak két szakasza van: REM-alvás és a nem REM-alvás
Amint azt dr. Malinowski elmondta, az alvásnak két szakasza van, a REM-alvás és a nem REM-alvás. Utóbbi szakasz az, ami alatt immunrendszerünk helyreáll és megerősödik, előbbi alatt pedig az érzelmeink kerülnek előtérbe, illetve ez az a szakasz, amikor álmodunk is. Ha előzőleg elsősorban negatív érzelmeket dolgoztunk fel, akkor könnyen lehet, hogy az álmok rémálmokká válnak, de legalábbis nem a legkellemesebb élményeket okozzák. A különös álmok hátterében állhat egyszerűen az időjárás is, vagy az, hogy éppen valamilyen betegséggel küzdünk, netán lázasak vagyunk, sőt egyes vizsgálatok szerint a menstruáció előtti napokban is gyakoribbak a rossz álmok.
Egy korábbi kutatás arra is rámutatott, hogy a légzési gondokkal küzdők gyakran álmodnak arról, hogy megfulladnak, azoknak pedig, akik izzadékonyak, sokszor álmaikban is megjelenik ez a probléma, agyunk ugyanis álmunkban azokat a problémákat igyekszik feldolgozni, melyek napközben is aggasztanak minket, ám amikről nehezen beszélünk. Az álmoknak ilyen szempontból terápiás szerepe is van , hiszen segítenek abban, hogy képeken keresztül dolgozzunk fel egy olyan problémát, amit szavakon keresztül nem tudunk.
