Magyarország 1980 óta spórol energiát az óraállítással, amelyre évente kétszer kerül sor. Ám ahogyan az évszakok, úgy a napszakok is hatással vannak életfolyamatainkra. Mivel szinte senkinek nem képes a szervezte kellő gyorsasággal reagálni a megváltozott időbeosztásra, sokan panaszkodnak egészségügyi problémákra, és még a legegészségesebbek számára is gondot okoz a bioritmus hirtelen változása. Az óraállítással összefüggő panaszok enyhítése kizárólag fokozatossággal orvosolható, mindazonáltal a külső és a belső óra zökkenőmentes összehangolása bizonyos esetekben, például a cukorbetegek inzulinadagolása esetén különösen fontos.
Megzavart bioritmus
Mind a tavaszi, mind az őszi átállítás okozhat alvászavart, az így fellépő alváshiány pedig kockázati tényező a szívroham és a stroke kialakulásában. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy hétfőnként eleve magasabb a szívinfarktusok száma. Mivel az órát mindig a szombatról vasárnapra forduló éjjel állítjuk át, másnap, azaz hétfőnként még inkább megugrik ez a szám, és a közúti balesetek is gyakoribbá válnak. Főként a tavaszi óratekerésre jellemző ez, emellett pedig még a szociális jetlaggel is meg kell küzdeni: ilyenkor a szervezet belső órája eltér a valós időtől, azaz a test még alszik, amikor már dolgozni kell menni. Ősszel főként a krónikus betegek, a gyerekek és idősek szervezetét viseli meg az időeltolódás, de összességében mindenkire rossz hatással van a korai sötétedés.
Nem csoda, hiszen a fontos életfolyamatokat szabályozó rendszerünk nem tud hirtelen egy órát oda-visszaugrani. A melatonin és a glukokortikoidok (kortizol, kortikoszteron) termelődése felborul, a vércukorháztartás pedig még javában alszik, vagy éppen ellenkezőleg, már egy órája dolgozik. Ez a bioritmust is megzavarja, így levertek, fáradtak, dekoncentráltak leszünk, mindehhez pedig még stressz is társul. Az alvászavar mellett depresszió, szívfrekvencia-ingadozás, ingerültség, étvágytalanság és emésztési gondok is jelentkezhetnek.
Ahhoz, hogy szervezetünk átálljon az új időszámításra, több napra, olykor két hétre is szükség lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
