Talán soha nem szerzel tudomást arról, hogy nyitott szemmel alszol, hacsak a párod vagy lakótársad észre nem veszi és el nem árulja neked. Pedig az, hogy a szemhéjak éjszaka nem záródnak megfelelően, számos kellemetlen szemészeti probléma magyarázata lehet.
Szembecsukás: sokkal több, mint egy automatikus reflex
Az alvás az egyik legfontosabb biológiai folyamat, amelyre a testnek szüksége van a megfelelő pihenéshez és regenerálódáshoz. „Az, hogy becsukjuk a szemünket alvás közben, sokkal több, mint egy automatikus reflex. Ez egy fontos biológiai mechanizmus, amely segíti az alvás minőségét és hatékonyságát, valamint védi és pihenteti a szemet alvás során. Alvás közben a zárt szemhéjak biztosítják, hogy a szemfelszín ne száradjon ki, védik a szemet a fizikai sérülésektől az éjszaka folyamán, valamint a fényt is blokkolják, tompítják” – magyarázta dr. Nagy Angéla, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Milyen jelei lehetnek a nyitott szemmel alvásnak?
Aki nyitott szemmel alszik, semmit sem lát, mert az agy ilyenkor ezt a funkciót kikapcsolja – a szemek tehát nem küldik el agynak az információkat, mint az ébrenlét során. Ennek eredményeképpen a legtöbben csak akkor jönnek rá, hogy éjszakai lagophthalmusuk van, amikor valaki más megfigyeli őket alvás közben.
Ha a te életedben nincs olyan személy, aki tapasztalni/jelezni tudná neked a problémát, akkor az alábbi ébredés utáni tünetek is árulkodóak lehetnek:
- szemvörösség vagy -irritáció;
- száraz, irritált, égő szemek;
- homályos látás ébredés után;
- száraz szem érzése minden reggel;
- ébredés utáni könnyezés;
- fényérzékenység;
- látásélesség romlása.
Mi állhat a nyitott szemmel alvás hátterében?
Ha valaki nyitott szemmel alszik, az számos egészségi okra vezethető vissza. Egyebek mellett az alábbiak állhatnak a háttérben.
• Proptózis (kidudorodó szemgolyó): Amikor a szemgolyó kiemelkedik, nagyobb felületet kell befedniük a a szemhéjaknak. A proptózis lehetséges okai közé tartoznak a pajzsmirigybetegségek – mint például a Basedow-kór –, az arc anatómiáját befolyásoló veleszületett állapotok, a fertőzések, egyes daganatok vagy balesetek.
• Rövid vagy gyenge izomtónusú szemhéjak: Számos betegség megrövidítheti a szemhéjakat vagy csökkentheti azok izomtónusát, ezáltal megakadályozva a szemhéjak teljes záródását. Emellett egyes orvosi eljárások – például a szemhéjfeszesítő műtétek, a botoxkezelés és a szem körüli zsír eltávolítása – is ronthatják a szemhéjak záródási képességét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
• Hegesedés: A fizikai trauma, a kémiai égés és bizonyos betegségek – mint például a Stevens Johnson-szindróma – hegesíthetik a szemhéj részeit, és korlátozhatják a szemhéjak működését.
• Alvászavarok: A nyitott szemmel alvás gyakran kapcsolódik különböző alvászavarokhoz, például az REM-alvászavarhoz vagy a paraszomniákhoz (alvajárás, alva evés, fogcsikorgatás).
• Stressz és szorongás: A fokozott stressz vagy szorongás is lehet az oka annak, hogy valaki nyitott szemmel alszik. Az alvás közbeni fokozott nyugtalanság gyakran megnyilvánulhat alvászavarban, beleértve a nyitott szemmel alvást is.
• Idegi problémák: Bizonyos idegi rendellenességek – például az arcidegbénulás, a stroke, a Lyme-kór vagy Parkinson-kór – is hozzájárulhatnak a nyitott szemmel alváshoz.
• Gyógyszerek mellékhatásai: Egyes gyógyszerek – nyugtatók, altatók – mellékhatásaként szintén előfordulhat, hogy valaki nyitott szemmel alszik.
• Idiopátia: Erről akkor beszélhetünk, ha nincs felderített oka az éjszakai lagophthalmusnak.
A nyitott szemmel alvás kezelése
„A nyitott szemmel alvás intenzív szemszárazságot idézhet elő, amely akár gyulladáshoz, a szaruhártya károsodásához is vezethet. Az éjszakai lagophthalmus kezelésének elsődleges célja a szemszárazság javítása és a szaruhártya-gyulladás megelőzése. Akiknél szemszárazságra utaló tünetek jelentkeznek és fennáll a nyitott szemmel alvás lehetősége, annak elsődlegesen szemcsepp, illetve éjszakai szemkenőcs használatát javasoljuk. Súlyosabb esetekben azt tanácsoljuk, hogy éjszakára speciális kötéssel próbáljanak optimális nedvességtartalmat biztosítani a szemfelszínnek” – ismertette a szakértő.
Ez is érdekelhet
Fontosnak tartotta megjegyezni továbbá, hogy az alvászavarok kezelése egyénenként változhat, és az optimális kezelési módot mindig az alvási probléma pontos okaitól és az egyéni körülményektől függően kell meghatározni. Ezért fontos, hogy az érintettek mielőbb szakemberhez – neurológushoz, endokrinológushoz, szemészhez vagy egyéb specialistához – forduljanak az alvási problémák megfelelő kezeléséhez.
