Az időhiányban szenvedők számára jó hír lehet, hogy nincs szükség feltétlenül hosszadalmas pihenésre a frissességhez. A placebó alvás hatása ugyanis bármikor alkalmazható. Az egyesült államokbeli Colorado College munkatársai arra kérték a hallgatók egy csoportját, hogy egy új - valójában nem létező - technikával megmérhessék az alvásuk minőségét . Egy olyan gépre csatlakoztatták őket, amely elvileg az agyhullámokat mérte, illetve bonyolult képleteket mutattak nekik.
Némelyeket úgy tájékoztattak közülük, hogy az átlagosnál több időt töltöttek mélyalvásban előző éjjel, és ennek révén fokozott összpontosító képességre számíthatnak. A többieknek viszont ennek az ellenkezőjét mondták. Mindkétféle információ birtokosai ötperces felvilágosításon vettek részt, ami az alvás és a kognitív működés kapcsolatára irányult.
Azok, akik az áleredmények szerint mélyebben aludtak, sokkal jobb szellemi teljesítőképességről tettek tanúbizonyságot, illetve hatékonyabban fel tudták dolgozni az információkat. A placebó alvás követi az általános placebó hatás mintáját, amelynek lényege, hogy a kezeléshez való hozzáállás határozza meg a kimenetelt. Bár a jelenséget széles körben tesztelik új gyógyszerek kifejlesztésekor, jelen kutatás alapján a tudósok szerint "lényeges az érzékelés és az agy szerepe az egészségben". Az eredmények a Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition című szakfolyóiratban jelentek meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
