Az alvás kiemelkedő szerepet játszik a kognitív funkciók és a jó pszichológiai egészség megőrzésében. Emellett egészségesen tartja az agyat a méregtelenítés, a káros anyagcseretermékek kiválasztása révén. Ahogy azonban öregszünk, gyakran megváltozik az alvásmintázatunk is, legyen szó akár elalvási nehézségekről, akár arról, hogy többször felkelünk az éjszaka folyamán. Végeredményben tehát nemcsak alvásmennyiségünk csökken, de általában véve alvásminőségünk is romlik. Tudományos feltevések szerint ezek a problémák közrejátszhatnak az idős korosztályt érintő kognitív hanyatlásban és pszichiátriai zavarok kialakulásában egyaránt.
"A kielégítő éjszakai pihenés minden életszakaszban fontos, de különösen azzá válik a kor előrehaladtával" - idézi a Cambridge-i Egyetem közleménye Barbara Sahakiant, az egyetem pszichiátriai intézetének professzorát. Sahakian és kollégái - együttműködésben a kínai Fudan Egyetem kutatóival - közel félmillió felnőtt alvás- és egészségügyi adatait vizsgálták át a 38-73 éves korosztályból. Arra keresték a választ, hogy a középkorú és idősebb népesség körében mi tekinthető optimális alvásidőnek, illetve milyen veszélyt jelentenek az ettől való eltérések. Eredményeikről a Nature Aging című tudományos folyóiratban számoltak be.
Napi hét óra alvás, sem több, sem kevesebb
A kutatás résztvevői mindannyian kitöltöttek egy részletes kérdőívet alvási szokásaikra, mentális egészségükre és jóllétükre vonatkozóan, továbbá több kognitív tesztet is teljesítettek. A félmillióból 40 ezer alany esetében képalkotói diagnosztikai agyi felvételek és genetikai vizsgálati adatok is a kutatók rendelkezésére álltak. Mindezeket összevetve a kutatócsapat arra az eredményre jutott, hogy a túlzottan rövid és a túl hosszú alvásidő egyaránt csökkent kognitív teljesítőképességgel hozható kapcsolatba. A kognitív teljesítmény szempontjából az éjszakánkénti hét óra alvás bizonyult ideálisnak, akárcsak a mentális egészség oldaláról. Azon résztvevők körében ugyanis, akik hét óránál kevesebbet vagy többet aludtak, gyakrabban fordult elő szorongás és depresszió, illetve az általános hangulati életük is rosszabb volt.
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerzői szerint többféle lehetséges magyarázat is felmerül annak megválaszolására, miért mutat kapcsolatot a túl rövid vagy túl hosszú alvásidő a kognitív hanyatlással. Mint írják, ez megzavarhatja a mélyalvás fázisát, amely egyrészt a friss emlékek rögzülésében, másrészt az amiloid képződésében is fontos szerepet játszik - utóbbi egy fontos fehérje, amely kórosan felhalmozódva plakkokat képezhet az agyban, és ez a demencia egyes típusainak jellemzője. Mindezeken felül az alváshiány az agy azon képességét is gyengítheti, hogy megtisztítsa magát a toxikus anyagcseretermékektől. Mindent egybevetve a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az elégtelen vagy túlzott mennyiségű alvás a korral összefüggő kognitív hanyatlás kockázati tényezője lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
