Amerikai és svájci kutatók 18 embert vontak be kísérletükbe. Nyomon követték agyi aktivitásukat alvás közben, illetve éjszakánként többször is felébresztették őket, hogy megkérdezzék tőlük, álmodtak-e, és ha igen, akkor félelmetes volt-e, amit láttak. Az eredményeket összegezve a tudósok megállapították, hogy a rémálmok idején az alanyok agyának érzelmeket szabályzó területein nagyobb aktivitás tapasztalható.
Tényleg félünk alvás közben?
Egy másik kísérletben 89 embert kértek arra, hogy egy héten át írják le álmaikat. Ezt követően mindenkit MRI-vizsgálatnak vetettek alá, miközben negatív hatású és ijesztő képeket mutattak nekik. A kutatók arra jöttek rá, hogy akiknek előzőleg rémálmaik voltak, azok agyának érzelmekért felelős régiói gyorsabban és hatékonyabban reagáltak az ingerekre, mint akiknek nem voltak rossz álmaik.
A kutatókat különösen a félelem érdekelte. Arra keresték a választ, hogy az agynak mely területei aktiválódnak rémálmok esetén. Az első kísérlet abban segített nekik, hogy jobban lássák, mi történik az agyban valós időben rémálmok esetén. "Ez volt az első eset, hogy álmodás közben azonosítottuk a félelem idegi korrelációit, és azt láttuk, hogy hasonló agyi régiók aktiválódnak, ha alvás közben félünk, mint akkor, ha éber állapotban éljük át a félelmet" - magyarázta Lampros Perogamvros, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Ezek a folyamatok egyébként az agy két területén, így az insulában és a cinguláris kéregben játszódnak le. Az insula engedi útjára a félelemre adott reakciókat, a cinguláris kéreg pedig segít szabályozni azokat.
Hasznos is lehet
A második kísérlet segített jobban megérteni a rémálmok agyunkra gyakorolt pszichológiai és fiziológiai hatásait. A tudósok azt a következtetést vonták le, hogy egy bizonyos pontig rémálmaink hasznosak is lehetnek számunkra, ugyanis segíthetnek, hogy hatékonyabban boldoguljunk a hétköznapi stresszhelyzetekben.
Az viszont már nem jó, ha az álombeli félelem átlép egy bizonyos határt. Ha túl nagy traumát élünk át alvás közben, az álom egyrészt elveszíti a jótékony hatását, másrészt pedig álmatlanságot és plusz stresszt okozhat.
Forrás: dailymail.co.uk