A horkolások nagyjából hatvan százalékát az okozza, hogy a nyelv és a torok puha szövetei elállják a kiáramló levegő útját, és vibráló hangot adnak, amikor az mégis keresztülhalad rajtuk. Súlyos esetei az alvási apnoé jelének is tekinthetőek, amely állapot a férfiak négy, a nők két százalékát érinti. Ilyenkor a szövetek teljesen elzárják a levegő útját, így a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Az alvási apnoé gyakran tehető felelőssé a szívrohamért, a stroke-ért, a magas vérnyomásért, a napközbeni kimerültségért és a súlynövekedésért.
A probléma kezelésének egyik legsikeresebb módja a CPAP módszer: ilyenkor a páciensek egy maszkot viselnek, amely a légnyomás enyhe növelésével tartja nyitva alvás közben a légutakat. Sokan azonban nem szeretik a maszkot, ezért az érintetteknek csupán a fele viseli rendszeresen.
A hipoglosszális idegstimuláló rendszer elnevezésű új implantátum a nyelv izmainál fejti ki a hatását. Nem csak előrenyomja a nyelvet, hanem a szövetek izmainak kontrollálásával a légutakat is szabadon hagyja. A szerkezetet összekötik egy, a mellkasba helyezhető pacemaker-méretű kis eszközzel is. Az érzékelők figyelik a torokban lévő légnyomás változását és a légzés alakulását, baj esetén pedig elektródáik sokkolják a nyelv izmait, így téve lehetővé újra a szabad légzést.
Az ausztráliai Perthben található Sir Charles Gairdner Kórház dolgozói szerint a kezelés sikeres. Huszonegy komoly alvási apnoéban szenvedő betegen próbálták ki a készüléket. A probléma komolyságát az orvosok egy indexen mérik, amely a kezdeti átlagosan 43 pontról az eszköz használata során 19,5 pontosra csökkent. A napközbeni fáradtság mértéke egyharmaddal csökkent, míg a résztvevők életminőségüket ötven százalékkal jobbnak értékelték.
Egy másik kísérletbe harminc önkéntest vontak be. Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című lapban megjelent tanulmány szerint az implantátum az ő esetükben is hatékonynak bizonyult.