Az alváshiány már-már civilizációs tünet a fejlett világban. Magyarországon is sokan szenvednek tőle, különösen a tinédzserek veszélyeztetettek. A serdülőknek 8-10 óra alvásra van szükségük, de éppen ebben az életszakaszban sűrűsödnek iskolai kötelezettségeik. Körükben az alváshiány álmossághoz, figyelemhiányhoz vezet, így befolyásolja a tanulmányi és sportteljesítményt is. A tinédzserek nem megfelelő alvása emellett összefüggésbe hozható a depresszió és különféle magatartási zavarok, valamint a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának fokozott kockázatával. Felnőtteknél is káros az alváshiány, amely legyengült immunrendszerhez, az életminőség romlásához, testsúlynövekedéshez és szélsőséges esetben az élet veszélyeztetéséhez is vezethet.
A jó alvás nemcsak az órákról szól
Alváskutatók szerint nemcsak az alvás hossza, hanem a minősége is számít. Az alvás egy összetett rendszer, amely különböző szakaszokból áll, és a szakértők szerint a mélyalvás fázisában történik az igazi varázslat.
A legújabb kutatások szerint, a mélyalvás az ember evolúciósan rögzült alapfunkciója. Ilyenkor mintegy „kitakarítjuk” a szervezet a veséken keresztül, azaz eltávolítjuk a méreganyagokat, illetve a sejteket is regeneráljuk. Másrészt a mélyalvásban jár csúcsra a növekedési hormon termelése, amely éppen a regenerálódásban és a növekedésben játszik szerepet. Ez az, ami működésben tartja az immunrendszerünket, erősíti a csontjainkat és az izmainkat, segít megelőzni a sérüléseket, illetve segít felépülni belőlük, és hozzájárul egy sor más szükséges testi funkcióhoz.
Mennyi mélyalvásra van szükségünk?
Talán mindenki átélte már, hogy ha az „éjszaka közepén” felébresztenek minket, akkor fásultnak és zavartnak érezzük magunkat, és ez egész hosszan kitart nappal is. Ilyenkor ingerültebbnek, mogorvábbnak is érezhetjük magunkat. Ennek oka, hogy valószínűleg egy mélyalvási fázisból keltettek fel minket, az elalvásunktól számított három órán belül. Olyannyira, hogy alváskutatók szerint, amikor azt mondjuk, nem tudtuk magunkat kialudni, akkor pontosabb lenne azt mondani, hogy „nem jött össze a mélyalvás”.
Ugyanakkor nincs pontos szám arra vonatkozóan, hogy mennyi mélyalvásra is van szükségünk. Hiszen az alvási ciklusok életkoronként, személyenként és éjszakánként is változnak. És olyan tényezők is befolyásolhatják őket, mint a gyógyszerek és az alkohol. Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy egészséges felnőttnek 8 óra alvás kell, 50 év felett 7 óra. De igazából mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy mennyi alvásra van szüksége.
Tehát, ha felébredés után nem érezzük magunkat kipihentnek, akkor innen tudhatjuk, hogy nagy valószínűséggel nem volt részünk elegendő mélyalvásban. Ennek hiánya rövid távon még elviselhető, legfeljebb kóválygunk egész nap, de másnap már alszunk eleget. Ha viszont rendszeresen kimarad a mélyalvási szakasz, akkor egészségügyi problémák merülhetnek fel. Alváskutatók szerint ilyenkor sokkal gyorsabban öregszik az ember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülésekből. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek. Állatkísérletek során bizonyították, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége igen erősen lecsökkent. Ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha rendszeresen keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás.
