„Ideges vagyok, fáj a hasam”, „gyomoridegem van a stressztől”, „enni sem tudok, mert úgy érzem, hogy egyetlen falat sem menne le a torkomon” – csak néhány a sokak által megtapasztalt, a krónikus stressz számlájára írható panasz közül. Noha a feszített életritmus vagy munkatempó, az érzelmi túlhajszoltság okozta állandó készenléti állapot egész testünkre és pszichénkre is hat, gyomrunk az a szerv, amely csalhatatlanul és viszonylag korán jelzi, ha túl nagy nyomás nehezedik ránk.
A gyomorfájást nem szabad elbagatellizálni
A stressz nem minden helyzetben rossz, és nem feltétlenül gátol bennünket teendőink elvégzésében. Ha egészséges mértékű stressznek vagyunk kitéve, az motiválhat, versenyhelyzetben pedig arra ösztönözhet, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból – amennyiben persze sikerül ezt az állapotot az előnyünkre fordítani, és nem blokkolunk le tőle. Ha viszont a stressz állandó testi és idegi feszültséggel jár, amellett, hogy kellemetlen tüneteket okoz – ezek közé tartoznak az ideges eredetű gyomorproblémák is –, növelheti bizonyos krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, és súlyosbíthat olyan, már meglévő betegségeket, mint például a gyomorfekély vagy a folyamatos gyulladással járó irritábilis bél szindróma (IBS).
A leggyakoribb stresszes eredetű gyomorpanaszok
A stressz testszerte – így a gyomorban is – izomfeszülést okoz, aminek következtében nő a gyomorra nehezedő nyomás, ezzel pedig annak a veszélye is, hogy az emésztést elősegítő gyomorsav a stressz miatt nem megfelelően záródó gyomorszájon keresztül visszaáramoljon a nyelőcsőbe (reflux), égő, fájdalmas érzést keltve a gyomor vagy a mellkas környékén és a torokban.
A gyomorégés csak az egyik lehetséges, a hasat érintő következmény. Ezenkívül különféle emésztési problémák is jelezhetik, ha túl nagy rajtunk a nyomás. Stresszhelyzetben a gyomor lassabban ürül, a vastagbél működése viszont felgyorsul, így gyakori és általános tünet az alhasi fájdalom, a puffadás, a hasi görcsök és a hasmenés. Ennek ellenkezője is előfordulhat: egyeseknél a stressz székrekedést okoz. Az érzékenyebbeknél az általános rossz közérzet mellé hányinger vagy akár hányás is társulhat.
Hogyan enyhíthetők a kellemetlen tünetek?
A stressz legjobb és leghatékonyabb ellenszere a pihenés, a relaxálás, vagyis az, ha tudatosan, a megfelelő körülményeket megteremtve igyekszünk kikapcsolódni. Ideális esetben a rendszeres testmozgás – a sport, az erőnléti edzések, de még a séta is – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy megszabaduljunk a nap folyamán felgyülemlett feszültségtől.
A különféle stresszoldási technikák is sokat segíthetnek: egyéntől és érdeklődési körtől függően a meditáció, a jóga, az autogén tréning, a speciális légzőgyakorlatok egyaránt beválhatnak. Van, aki egyedül is képes legyőzni a stresszt – vagy azért, mert már megtanulta, vagy azért, mert csak időszakosan küzd vele –, mások viszont önállóan nem boldogulnak. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni, mert mindenkinél más-más kezelési mód válhat be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
