Telihold idején sokan panaszkodnak álmatlanságra. Ám nem találtak tudományosan értékelhető összefüggést a tudósok, amely bizonyítaná a Holdnak az emberi szervezetre gyakorolt efféle hatását - írja a Medical Xpress .
Korábbi vizsgálatok ellenére a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatói nem találtak összefüggést az emberi alvás és a holdfázisok között. A kutatók a korábbi tanulmányokat tekintették át, amelyek egymásnak ellentmondó adatokat soroltak. A pár tucatnyi kísérleti alany bevonásával készült tanulmányokat átvizsgálták, és összesítették a résztvevők alvási idejét is a vizsgált időszakokban.
Aztán áttekintették azokat a publikálatlan tanulmányokat, amelyek nem találtak összefüggést a jelenségek között. Ebből arra következtettek, hogy a publikációk közzétételének mechanizmusa torzító hatással járt, és sok olyan tanulmány maradt a kutatók asztalfiókjában, amelyek nem igazolták a közhiedelmet.
Vagyis arra mutattak rá a müncheni szakértők, hogy sok kutató nem tette közzé azt az eredményt, amely mítoszromboló volt, vagyis nem mutatott ki korrelációt a holdfázisok és az alvás között. Arra is rájöttek a német specialisták, hogy számos tanulmány nem objektív méréseket hajtott végre, így például nem használtak alvás közben EEG-készüléket (amely az agyi aktivitás mérésére szolgál).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyes tanulmányokban a nőkre jobban hatott a Hold, mint a férfiakra. Két korábbi elemzés, egy 2013-as és egy 2014-es pedig 30, illetve 50 kísérleti alanyt vizsgált. Mindkettő szerint kevesebbet aludtak a vizsgált személyek. Ám ellentmondtak az adatok arról, hogy a REM-szakasz mikor következik be. (Ez az úgynevezett gyors-szemmozgásos fázis igen fontos pihenésünk során, ilyenkor szoktunk álmodni is.) Az egyik tanulmány szerint a REM-szakasz kezdete újhold idején késlekedett, a másik szerint viszont a legnagyobb eltolódás telihold idején következett be.
A kis létszámú vizsgálatokon túllépve, a kutatók most 1265 kísérleti alany vizsgálatát végezték el, méghozzá 2097 éjszakán át. Az eredmény: nem tudták igazolni a korábbi tanulmányok állításait. Erről Martin Dresler, a müncheni kutatóintézet idegtudósa számolt be. Dreslerék a hollandiai Donders Intézettel együtt vizsgálták a kérdést, és ezután mondták ki: a holdfázisok és az alvás között nincs kimutatható korreláció.
Ráadásul a kutatócsoport most több olyan tanulmányt is beazonosított, amelyek nem jelentek meg, minthogy azok sem találtak összefüggést a jelenségek között. A müncheniek publikációja mindenesetre megjelent: a című szaklapban tették közzé a holland és német tudósok eredményeit.
