A stressz természetes válaszreakció a bekövetkezett változásokra, illetve az azok által támasztott kihívásokra. Alapvetően hasznos testi funkciónk, hiszen a stressz nyomán a szervezetünk képes hirtelen csúcsteljesítményre kapcsolni. Őseink például a vadonban egy közelgő ragadozót észlelve emiatt tudtak hatékonyabban elmenekülni, vagy szükség esetén fel tudták venni a harcot az életüket fenyegető veszéllyel. Ma már persze ritkábban találkozunk hasonló élethelyzetekkel, ugyanakkor egy-egy iskolai vagy munkahelyi feladat, valamilyen jelentősebb változás az életünkben, esetleg egy traumatikus esemény éppúgy kiválthat stresszhatást.
Stressz hatására idegi és hormonális folyamatok indulnak be, együttesen egyfajta riadót fújva testünk számára. Megemelkedik a pulzus, a vérnyomás , valamint fokozódik sejtjeink tápanyagellátása. Eközben viszont gyengülnek olyan funkciók, amelyek vészhelyzetben aktuálisan kevésbé értékesek, így például lassul az emésztés, illetve megváltozik az immunrendszer reakcióképessége. Mindazonáltal ezek a változások csupán rövid távúak, és amint az adott veszélyforrás megszűnik, a szervezet visszaáll a normális kerékvágásba. Csakhogy folytonos kihívások mellett nem marad elég idő a regenerálódásra, az állandó felfokozott állapot pedig szinte az összes testi folyamatot megzavarhatja.
Mindez fokozza a többek között az alábbi problémák fellépésének kockázatát:
- szorongás
- depresszió
- emésztési zavarok
- visszatérő fejfájás
- szív- és érrendszeri megbetegedések
- alvászavarok
- súlygyarapodás
- memória- és koncentrációs zavarok
Ilyenkor már az úgynevezett distresszről beszélhetünk, amely tulajdonképpen nem más, mint a stressz negatív, egészségre is káros formája. A distressz okozta nyomás miatt az érintettek hajlamosak lehetnek káros pótcselekvésekre is, kezdve az egészségtelen ételek fogyasztásától a túlzott alkoholfogyasztáson és dohányzáson át akár egészen a kábítószer-használatig, szerencsejátékig, kóros szexuális vagy vásárlási szokásokig, internetfüggőségig. Ezek a kényszeres viselkedésformák ugyanakkor inkább csak súlyosbítják a stresszt, mintsem enyhítenék azt, ezáltal egyfajta ördögi kört létrehozva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A stressz hatásai a nőkre és férfiakra
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) korábbi felmérései szerint a nemek valamelyest eltérő módon élik meg és kezelik a stresszt. A nők például nagyobb arányban számolnak be arról, hogy a stressz erős kihatással van rájuk, továbbá gyakrabban éreznek stresszhez köthetően fejfájást, késztetést a sírásra, illetve gyomor- és emésztési panaszokat egyaránt. Nők körében hangsúlyosabb stresszforrást jelent a pénz, míg a férfiak többet idegeskednek a munkájuk miatt, mint a gyengébb nem tagjai. Ami a kezelést illeti, arányaiban több nő fordít nagy figyelmet az őket érő stresszhatás enyhítésére, egyszersmind hatékonyabban is aknázzák ki ennek érdekében a családi és baráti kapcsolatokban, az egészséges táplálkozásban és a jó alvásban rejlő lehetőségeket. Eközben a férfiak jellemzően kevésbé ismerik fel és fogadják el annak a kockázatát, hogy a stressz negatív hatással lehet a fizikai és mentális egészségükre.
Egy először 2000-ben megjelent elmélet szerint a nők evolúciós előnnyel rendelkeznek a stresszkezelés terén. Azon túl ugyanis, hogy a stressz beindít egy önvédő mechanizmust a szervezetben, amit általában a "küzdj vagy menekülj" kifejezéssel szoktak jellemezni, dr. Shelley E. Taylor, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa és kutatótársai szerint ezzel egyidejűleg egy másik folyamat is beindul, aminek a "gondoskodj és barátkozz" nevet adták. Ennek lényege röviden, hogy társas lényekként az emberek nemcsak önmagukat igyekeznek megóvni egy veszélyhelyzetben, hanem utódaikra is vigyáznak, és ebben számítanak a fajtársak segítségére is. Az elmélet szerint mindebben kulcsszerepet játszik az oxitocin hormon, amely nagyobb mennyiségben termelődik a női szervezetben, mint férfiakéban. Részben talán ez is hozzájárul tehát ahhoz, hogy a nők hajlamosabbak érzéseiket másokkal megosztva felvenni a küzdelmet a stressz ellen, ami mindenképpen jó taktika.
Mit tehetünk a stressz ellen?
Mivel magukat a stresszfaktorokat általában nem tudjuk elkerülni, ezért a legjobb, amit tehetünk, ha megpróbáljuk enyhíteni ezen események kihatását a mindennapjainkra. Személyenként változó, hogy pontosan kinek mely módszerek válnak be leginkább, ezzel együtt azonban akad néhány általános tanács, amik jó támpontot nyújthatnak. Mindenképpen hasznos például, ha törekszünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra és rendszeres testmozgásra, illetve mennyiségben és minőségben is kellően ki tudjuk magunkat pihenni éjszakánként. Érdemes lehet elsajátítani olyan relaxációs technikákat, mint a jóga vagy a meditáció, valamint fontos, hogy kellő időt szánjunk hobbijainkra, legyenek azok akár speciálisabb tevékenységek, vagy csak olyan hagyományos időtöltések, mint az olvasás és a zenehallgatás. A baráti kapcsolatok ápolása szintén segít enyhíteni a stresszt, akárcsak az önkénteskedés.
Végezetül fontos, hogy igyekezzünk pozitívan látni a világot, és elfogadni, hogy vannak olyan helyzetek az életben, amelyeket nem tudunk kedvünk szerint irányítani. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem sikerül megbirkóznunk a ránk nehezedő nyomással, nyugodtan kérjük képzett szakember segítségét.
