A Sydney Egyetem kutatása szerint az alvás időtartama természetes módon is ingadozik, függetlenül az életmódtól, az alvás és ébrenlét időzítésétől, illetve a társadalmi és környezeti hatásoktól.
A kutatás továbbvitele fontos eredményeket hozhat a munkateljesítmény előrejelzése, a műszakos munkavégzést követő, fáradtsággal összefüggő balesetek kezelése, valamint a klinikai populáció lábadozási ideje tekintetében.
"Az alvási szükséglet ciklikus módon, személyenként váltakozik. Ha alváshiány halmozódik fel, a szervezet jelezni fogja, hogy be kell hozni a lemaradást" - magyarázta dr. Chin Moi Chow, a Nature and Science of Sleep szaklapban közzétett kutatás vezetője. "Amint megnöveljük az alvás időtartamát a lemaradás behozása érdekében, megnövekedik az ébrenléti idő megnyújtásának képessége is. Ezután pedig mivel az ébrenlét ideje megnő, elkerülhetetlenül jelentkezik az álmosság, és újra kialakul az extra alvás igénye."
Dr. Chow és munkatársai egészséges, fiatal férfiak egy csoportját figyelték meg két hétig. Az alanyok mozgásérzékelő készüléket, úgynevezett aktigráfot viseltek, amellyel az alvási mintát követték nyomon. A kutatók legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy az aktigráf adatai szerint a résztvevők alvási időtartama szinusz hullám szerint ingadozott - ezt a jelenséget korábban nem figyelték meg. A résztvevők többségénél egyértelmű periodikus mintákat mutattak ki, és ez a ciklikus minta arra utal, hogy az alváskiegyensúlyozó mechanizmus folyamatosan működik a mindennapi életünkben úgy, hogy az alvási időtartam változásait állandóan kiegyenlítő beállítások kísérik. Érdekes módon annak ellenére, hogy az alanyok általában kevesebbet aludtak az ajánlott hét-nyolc óránál, mégis fenntartották a ciklikus alvásidő mintát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Alvásunk mennyisége és minősége számos tényező szerint váltakozik" - magyarázta Chow. "Egyes emberekben lassabban halmozódik fel, vagy gyorsabban oszlik el az alvási nyomás, ami meghatározhatja teljes alvásidejük mintáját. A napi alvásidő eltérései olyan különbségekből is származhatnak, mint például a biológiai óra enyhe eltérései, illetve olyan külső tényezők, mint a hőmérséklet, a napfény, a testmozgás, vagy az étkezési szokások.
A kutatás következő szakaszában speciális csoportokban, például hosszú illetve rövid ideig alvó, valamint álmatlanságban szenvedő emberek körében vizsgálják majd a ciklikusság jelenségét.
