Tegyük fel, hogy nem tudunk elaludni. Vajon mi történne velünk? Először is a mentális funkcióink csökkennének, redukálódnának a kognitív képességeink, megváltozna a viselkedésünk, végül pedig pszichésen annyira legyengülnénk, hogy akár életveszélyes állapotba is kerülhetnénk. De ha nem is veszünk ennyire szélsőséges helyzetet, akkor is számos egészségügyi problémával kell szembenéznünk alvásunk mennyisége és minősége csökkenése esetén.
„Bizonyított tény, hogy az alvás elsősorban az agyat, az agy regenerációját szolgálja, de az alvászavarok az extracerebrális, azaz az agyvelőn kívüli fiziológiás működést is befolyásolhatják” – kezdi dr. Nagy Attila pulmonológus, szomnológus, a SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértője. A tartósan fennálló alvászavar szív- és érrendszeri betegségeket, anyagcsere-rendellenességeket is okozhat. Az alvás ismert élettani következményeit figyelembe véve pedig az is tény, hogy komoly összefonódások lehetnek a szemészeti problémák és az alvászavarok között.
Cirkadián ritmus
A cirkadián ritmus, azaz a szervezet természetes belső biológiai órája minden élő szervezetben megtalálható. Szabályos napi ritmus szerint élünk, eszünk, iszunk, újulnak meg sejtjeink és hormonjaink, ennek megfelelően tudunk koncentrálni, pihenni, ennek köszönhető az aktuális mentális állapotunk is. Legszembetűnőbb változás a cirkadián ritmusban az alvás és ébrenlét fázisainak váltakozása, amely más élőlényektől eltérően az emberben akkor működik jól, ha egy egységes etapban, lehetőleg megszakítások nélkül történik. Alvásunkat, cirkadián ritmusunk helyes működését leginkább a fény és szervezetünk melatoninszintje befolyásolja. Ha besötétedik, automatikusan álmosodni kezdünk, és általában kipattan a szemünk, ha a szobába reggel besüt a napfény.
„A cirkadián rendszer kialakításáért és fenntartásáért agyalapi mirigyünk egyik idegsejtcsoportja, a szuprakiazmatikus mag a felelős” – folytatja dr. Nagy Attila. Ez a sejtcsoport hozza összehangba a cirkadián ritmusunkat működtető külső-belső hatásokat. Ezt sok minden befolyásolja, a hőmérséklet, a napi tevékenységünk, mozgásmennyiségünk, stresszszintünk. Ha a cirkadián ritmus eltolódik, felborul, akkor látásunkra is rossz hatással lehet. Ha tehát alvásunk zavarokkal terhelt, előbb-utóbb sajnos a látásunk is romlani fog.
Az alvászavarok típusai
A leggyakoribb alvászavar, a légzéskimaradással járó alvási apnoé számos egyéb probléma mellett szintén sok szemészeti betegséget idézhet elő. Lehet mondani persze, hogy minden mindennel összefügg, hiszen az apnoé egyik legsúlyosabb következménye, az alváshiány miatt keletkező magas vérnyomás okozhatja a hipertenzív retinopátiát, a felborult ritmus miatt kialakuló 2-es típusú cukorbetegség pedig a diabéteszes retinopátiát.
A retinopátia a retina érkárosodása, mely közvetve így valóban az alváshiánynak, vagy legalábbis a pihentető alvás hiányának a számlájára írható. Ugyancsak előfordulhat a retina vénájának elzáródása, illetve nagyon sok akut optikai elváltozást, egyoldali látásvesztést diagnosztizáltak alvászavaros betegeknél, és sokaknál alakul ki szemfenékprobléma is. A stressz és az alváshiány miatt sokat dörzsölhetjük szemünket, ami egy idő után hajlékony szemhéj szindrómához is vezethet.
„Ha a szemhéj nem tud megfelelően záródni éjszaka, az fájdalommal járhat, irritációt, szárazságot, idegentest-érzetet, vagy éppen túlzott mértékű váladékozást okozhat” – mondja Nagy doktor. Az Alvászavar Központban végzett vizsgálatok során nagy százalékban találkoznak a pácienseknél a felsorolt szemészeti problémák valamelyikével, amelyen enyhébb esetben szemcsepp, később pedig csak sebészi beavatkozás segíthet. Ezeket a kellemetlenségeket jobb megelőzni, elkerülni, így azt javasolják, hogy aki alvásában tartósabb problémákat észlel, mielőbb forduljon alvászavarral foglalkozó szakemberhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
