Tudományos válaszok: mennyi alvásra van szükségünk?

Életünk közel egyharmadát tudattalan állapotban éljük le, de ez elkerülhetetlen, alvás nélkül nem létezünk. A kutatók folyamatosan próbálják kideríteni, ez milyen előnyöket jelent, és számos dologra már sikerült is rávilágítaniuk.

Az alvás életünk titokzatos, és nagyon fontos része. Hiánya, vagy megtagadása például kínzási módszer volt, a tudósok pedig egyértelműen kimutatták, hogy az alváshiány elbutulást, elhízást és betegségeket okoz. Holott régen, még az vadászó-halászó őskorban, vagy később, a középkorban is, ez az állapot akár életveszélyes is lehetett.

Alvászavarok Az alvászavar felismerése a páciens panaszai alapján nem szokott problémát jelenteni. Mivel a hosszabb ideje tartó alváselégtelenség az esetek túlnyomó többségében következményes, ezért a vizsgálat során testi betegséget, illetve fájdalmat okozó állapotokat, mentális betegséget, krónikusan ható stresszhelyzetet , alkoholizmust, gyógyszer-, drog-, élénkítőszer-fogyasztást mint kiváltó okot mindig szisztematikusan keresni kell. Kattintson a cikk folytatásáért! Elég, ha csak belegondolunk, hogy például egy másik törzs támadása könnyen végzetes lehetett annak, aki békésen aludt. Mégis, a tény, hogy az emberek - és valamennyi emlős - alszanak, evolúciós bizonyíték arra, hogy ez alapvető szükségletünk, ha veszélyes volt egykor, ha nem - mutat rá Jan Born, a tübingeni egyetem pszichológiai tanszékének alvásszakértője.

A professzor korábban maga is behatóan foglalkozott az emlékek kialakulása és az alvás kapcsolatával, amiért megkapta a rangos Leibniz-díjat is. Tapasztalatai és kutatásai alapján szinte biztos abban, hogy még számos oka nem tisztázott annak, hogy miért alszunk. "A mélyalvásnak egy egész sor előnye van" - vág bele a felsorolásba.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az alváshiány elbutulást, elhízást és betegségeket okoz

Az alváshiány elbutulást, elhízást és betegségeket okoz

Elsőként, az alvás javítja a hosszú távú memóriát, és az oltások hatékonyságát. Nap közben információk tucatja bombázza agyunkat, a hippokampusz ezek egy részét tárolja. Mélyalvás közben ezek az információk a neocortexben, az agykéreg legfejlettebb részében rendeződnek és tárolódnak hosszú távon.

Erre azonban nincs lehetőség napközben, aktív szellemi tevékenységnél, mivel állandó ingerek érik az agyat, és nem képes egyszerre feldolgozni az ingereket, és hosszú távon el is tárolni őket. Utóbbira alvás közben kerül sor, így függ össze a tanulási folyamat és az alvás. Ezt egyébként tudományos kísérletek is bizonyítják.

De nemcsak az agynak, hanem az immunrendszernek is szüksége van az alvásra . Ugyancsak egy kísérlet világított rá arra, hogy az oltóanyagok sokkal hatékonyabbak a mélyalvás periódusában. Ezt nagyon egyszerűen vizsgálták: a beoltott tesztalanyok egy része többet, egy része kevesebbet aludhatott. Végeredmény: előbbieknek egy év múlva kétszer annyi antitest volt a szervezetében, mint az utóbbiaknak.

A kevés alvás ugyanakkor elhízáshoz is vezethet, hiszen a tartós nyugalmi állapot az anyagcserére is hatással van. A képlet egyszerű: akik nem alszanak eleget, könnyebben lesznek kövérebbek. "Az alváshiány megváltoztatja a sejtjeink reakcióit - magyarázza Born. - Egy álmatlan éjszaka után úgy viselkednek, mintha egy enyhébb cukorbetegségünk lenne. A krónikus alvászavarban szenvedők ezért hajlamosak az elhízásra."

Az embernek normális esetben hét és fél óra alvásra van szüksége naponta, másfél óra plusz/mínusz azonban még belefér. Mégis, nagyon változó, hogy ki mennyit alszik. Ennek egy része öröklött, egy része viszont tanult. Utóbbira érdemes nagy hangsúlyt fektetni az életünkben, mert a testsúlyunkra, a memóriánkra és az immunrendszerünkre gyakorolt hatása miatt az alvás az életkorunkat is befolyásolja.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.