A koronavírus-járvány során a szakemberek elsősorban két jelentős alvászavar növekvő gyakoriságát figyelték meg: az inszomniáét és a cirkadián ritmus felborulásáét. Az inszomnia tünetei az elalvás és az átalvás nehezítettsége és/vagy a túl korai ébredés, amelyet a beteg gyakran kínzó alvási képtelenségként él meg. A cirkadián ritmus felborulása, vagyis a megzavart biológiai ritmus miatt pedig a beteg úgy érezheti, nem tud felkelni, illetve egész nap álmos, fáradt, és mentális nehézségeket is tapasztal.
„A rendszertelen, gyakran váltakozó alvás-ébrenlét ritmus számos ok miatt kialakulhat. Ilyen lehet például az állandóan változó munkaidő, a műszakváltások, a gyakori időzóna-átrepülés, a kaotikus életvitel, a »fényszennyezés« és a járványhelyzet is. Ezt a problémát nagyon komolyan kell venni, hiszen kimerültségi szindrómához vezethet, annak pszichés, pszichoszociális és szomatikus következményeivel együtt” – hívta fel a figyelmet Dr. Vida Zsuzsanna , a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológusa. Hozzátette, az álmatlanság kivizsgálásakor mindig gondolni kell az orvosi/pszichiátriai okokra és a lehetséges szerhasználatra is.
Mit jelent a nem megfelelő alvási magatartás?
Az új típusú koronavírus okozta világjárvány szinte minden téren megváltoztatta az életünket – ez alól az alvás sem kivétel. Jelentősen megugrott ugyanis azon személyeknek a száma, akik a stressz , illetve a napi időbeosztás és az alvási szokások megváltozása miatt megromlott alvásminőségről, alvászavarokról számolnak be, és ez mindegyik lezajlott járványhullám alatt és után is igaz volt.
Az alvási szokások megváltozásában sokszor jelentős szerepe lehet a rossz szokások kialakulásának, amelyek főként az alábbiak:
- napközbeni alvás, legalább hetente kétszer,
- gyakran és nagymértékben változtatott lefekvési és felkelési időpont,
- hosszan tartó ágyban fekvés hetente legalább kétszer,
- lefekvés előtti koffein-, alkohol- vagy nikotinfogyasztás,
- alvás előtti megerőltető fizikai/szellemi igénybevétel,
- rossz szokások a hálószobában (evés, munka és monitorhasználat az ágyban),
- nem megfelelő alvási környezet.
A szomnológiai kivizsgálásoknak jelentős részét képezi az úgynevezett alváshigiéné felmérése, és szükség esetén annak rendezése. Amennyiben azonban nem ilyen okok állnak a háttérben, összetettebb kivizsgálásra lehet szükség.
Szakorvosi és alváslaboratóriumi vizsgálatra is szükség lehet
„Bármilyen alvászavarról van szó, az első lépés, hogy kiderítsük, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során, a szomnológiai anamnézis felvétel után éppen ezért szükség lehet belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai vizsgálatokra is” – hangsúlyozta a szakember.
„Ha azonban a hagyományos orvos-beteg találkozás során nem sikerült pontos diagnózist felállítani, nagyon hasznos lehet az alváslaborban zajló vizsgálat. Az alvási mechanizmus teljes megértéséhez ugyanis remek lehetőség a teljes éjszakán át tartó megfigyelés” – ismertette Vida Zsuzsanna. Ilyenkor nem csak az alvás mélysége és szerkezete, de a szervezetben alvás közben zajló folyamatok – például a szívfrekvencia, a pulzus, a légzés, a szervezet oxigén ellátottsága – is monitorozhatók.
Az alváslaborban zajló poliszomnográfiás vizsgálattal kideríthető, hogy az alvászavar hátterében áll-e valamilyen speciális kóros eltérés, például alvásbetegség (mint az alvási apnoé és az alvásfüggő mozgászavarok). Ha pedig ilyen módon megszületik a diagnózis, hatékony kezelésekkel akár teljes mértékben visszaszerezhető a pihentető, nyugodt alvás.