Ők a pacsirták, akikről annyi, de annyi előnyös cikket lehet olvasni az interneten, hogy tényleg csak irigykedni lehet rájuk. Így például kimutatták, hogy a korán kelők egészségesebbek , mint az éjszakai baglyok. De korán kelni már csak azért is érdemes, mert a munkabeosztást általában a "pacsirtákra" szabják a cégek: sok helyen 7-8 körül kezdődik a munka - a kilenc óra már nagyon előkelő és kényelmes megoldás tud lenni. (Ekkorra már talán néhány bagoly is beér a munkahelyére).
Génjeinkbe van kódolva, hogy mikor kelünk
A baglyok életritmusának azonban valójában nem felel meg a korai kelés , amelyet hétvégén próbálnak kompenzálni, ez pedig felborítja a bioritmusukat. Emiatt szív- és anyagcsere-betegségek alakulhatnak ki náluk. De a korán kelőket is érheti kellemetlenség: nekik az számít megpróbáltatásnak, ha késő estig dolgoztatják őket.
A szakértők szerint genetikailag kódolt, hogy mikor fekszünk és mikor kelünk, de ez csak az egyik része a dolgoknak, mert a szokások és az életkor is befolyásolja ezt. Idősebb korban például korábban ébredünk és kevesebb alvásra van szükségünk.
Ugyanakkor az is biztos - ahogy egy korábbi cikkünkből kiderül -, hogy a túl sok éjszakázás ártalmas, és szívünknek az teszi például a legjobbat, ha korán kelünk és korán fekszünk, és megfelelő időt töltünk alvással. A University of Delaware, a University of Pennsylvania, a Drexel University és a University of Arizona kutatói a szív- és érrendszeri betegségek három legfontosabb rizikófaktorát (a dohányzást, az egészségtelen étrendet és a mozgásszegény életmódot), valamint az alvás időtartamát, illetve azt vizsgálták, hogy valaki mikor fekszik le és kel fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatáshoz a brit Biobank Resource Project adatait használták fel: 440 ezer emberről szereztek be információkat. Az érintettek 40 és 69 év közötti felnőttek voltak, és négy éven keresztül követhették nyomon életmódjukat, így alvási szokásiakat is. A pacsirtákra jellemző, hogy korábban bújnak ágyba és viszonylag korán kelnek.
Kiderült, hogy nemcsak az alvás mennyisége, de az időzítése is számít, és ez képes volt csökkenteni az egészségtelen életmód miatt kialakuló fokozott szív- és érrendszeri kockázatokat. Ám ha valaki túl sokat vagy éppen túl keveset aludt, illetve ha túl későn feküdt le, akkor ez fokozta a szívbetegségek kockázatát.
Ne zavarjuk meg a bioritmusunkat
Vagyis visszatértünk oda, hogy a megfelelő életritmus a fontos. Lényeges, hogy bioritmusunkat ne zavarjuk meg, és igyekezzünk kiegyensúlyozott életet élni. A korán kelők valószínűleg azért is egészségesebbek, tehetjük hozzá a sokféle kutatás alapján, mert ők jobban meg tudják szervezni az életüket, és könnyebben "tartják a ritmust". Illetve ahogy már említettük: a társadalom is az ő bioritmusukat tekinti normaadónak.
Mindezek után nem meglepő, ha egy angol lapból, a The Telegraph-ból kiderül: a pacsirták egészségesebbek és boldogabbak az életben, mint a későn fekvő és későn kelő baglyok. Az angol forrás szerint is arról van szó, hogy a korán kelők életritmusa, de mindennapjaik megszervezése is sikeresebb, illetve hatékonyabb. A Torontói Egyetem vizsgálata ugyanis azt mutatta ki, hogy a "baglyok" hajlamosabbak "elcsúszni" a napirendjükkel, és a "szociális jet lag", azaz a társadalmi időeltolódás problémájával küzdenek. A reggel korán kelők viszont motiváltabbak nap közben és az immunrendszerük is erősebb a baglyokénál.
Más kutatások számos más előnyről számolnak be a pacsirták életében: proaktívabbak, kisebb a súlyuk (azaz kevésbé elhízottak), de olyan mindennapi dolgok miatt is nyugodtabb az életük, hogy egyszerűen olyankor vannak fenn, amikor mások még nem. Este pedig nem zavarják őket az emailek, sms-ek, messenger-üzenetek és telefonok, mert egyszerűen kikapcsolják a kütyüiket, és alszanak.
Ez is érdekelhet
Forrás: The Telegraph
