Korábbi anyagunkban már írtunk arról, hogy az ünnepeket magunk tesszük ünneppé. Örömünk főleg a készülődés, a várakozás és az ajándékozás rítusaival függ össze, és ha valaki ezt a sorrendet betartja, „boldog karácsonyként” élheti meg ezt az időszakot.
A rítusok nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is fontosak. Az ember társas lény, ezért is fontosak a rítusok számára – állítja a Die Weltnek Peter Walschburger, a Berlini Szabadegyetem nyugalmazott biopszichológia professzora. Az ünnep kimondottan közösségteremtő rituálé. Megváltoztatja a profán hétköznapjainkat, és szakrális alapélménnyé válik bennünk.
Sokan például a „falra másznak” már a karácsonyi daloktól, amelyek ilyenkor a bevásárlóközpontokban, reklámokban, szupermarketekben zengnek. De zenetudósok megfigyelték, ha együtt énekeljük ezeket a számokat, dalokat, akkor annak már pozitív hatása lehet a szervezetünkre és a lelkünkre is. Zenéléskor , énekléskor ugyanis az egész testünket „pozitív” állapotba hozzuk, ekkor sokkal fogékonyabbak vagyunk a pozitív dolgokra, és kevésbé jutnak eszünkbe negatívumok. Erről Gunter Kreutz, az Oldenburgi Egyetem zenetudósa nyilatkozott.
Ha találunk alkalmat arra, hogy másokkal együtt énekeljünk – akkor sokakkal együtt élhetjük át az ünnep örömét. A közös gesztikulálás, mimika, mozgás, kapcsol össze a többi emberrel. Az együtténeklés együttes mozgást, hasonló testtartást követel meg, ami atavisztikusan segíti elő a közösségérzést, az együvé tartozást. Még a légzés is azonos ütemű ilyenkor, így aztán a boldogságérzés is hamar megjelenik a résztvevőkben. Ilyenkor tényleg „szívből” jön az ének, vagyis a lelkünkből és a testünkből egyszerre árad szét a boldogságérzés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Karácsonyi viták: hogyan kerülhetjük el?
Ugyanakkor az ünnep alapélmény lehet másképpen is: konfliktusok kirobbanására is lehetőséget kínál. Minthogy rituálékról van szó, egyesek szinte kényszeresen mindent meg akarnak tervezni előre. Például azt is, hogy miként bonyolítják le az ünnepet – mondja Walschburger. Mások viszont éppen arra vágynak, hogy éppen az ünnepek idején engedhessék el egy kicsit magukat, megszabaduljanak a stressztől, a kötöttségektől. Ezek a különböző beállítottságok és elvárások konfliktusokhoz vezethetnek, és éppen a stresszt növelik.
Éppen ezért fontos a pszichológus szerint, hogy ne állítsunk magunk és mások elé túl nagy elvárásokat az ilyen – amúgy is különleges – napokon. Tehát ne a racionális életvitelünk megzavarásaként fogjuk fel az ünnepet , inkább úgy tekintsünk rá, hogy végre láthatjuk akár még a távolabbi családtagokat is.
Ez is érdekelhet
