„Nagyon sok olyan gyerek van, aki a nehéz érzéseivel, vagy akár egy veszélyes élethelyzettel nem tud a közvetlen környezete felé fordulni. Ez egy olyan üzenet, amiről nem beszélünk eleget” – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozva Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője. Hozzátette, csak a tavalyi évben 1500 olyan beszélgetést folytattak le az alapítvány önkéntesei, amelyek során tizenévesek azt fogalmazták meg, hogy jobb lenne, ha nem is élnének.
Míg korábban inkább olyan problémákkal kerestek anonim segítséget a fiatalok, mint a párválasztás, továbbtanulás, addig az utóbbi években egyre gyakrabban dominál beszédtémaként az öngyilkosság, különféle félelmek, szorongások. A szakember elmondása szerint a Kék Vonalhoz érkező hívások és üzenetek hátterében gyakran kapcsolati gondok állnak. Így például feszült iskolai vagy családi légkör, de előfordul tényleges érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás is a kiváltó okok között.
„Több a krízishelyzet, több a bántalmazás vagy akár pszichiátriai érintettséget sejtően rosszul lévő gyerek megkeresése” – árulta el a szakmai vezető. Az alapítvány vonalán évente húszezer gyermek és fiatal kér segítséget, amihez jelenleg is várják olyan felnőtt önkéntesek jelentkezését, „akiknek van hetente négy-öt órájuk arra, hogy gyerekekkel, fiatalokkal beszélgessenek”.