„Itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli” – mondta el a Népszavának nyilatkozva Husz Ildikó demográfus, szociológus. A cikk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adatai alapján azt írja, a 15-19 éves korosztályban egészen pontosan 16,7 ezrelék a szülővé vált fiatalok aránya. Bár ez a mutató a rendszerváltást követő időszakéval összevetve kifejezetten jónak tűnhet, közben az Európai Unió 7 ezrelékes átlagától messze elmarad, nem is beszélve azokról a nyugati országokról, ahol ma 2 és 4 ezrelék közötti csupán a vonatkozó ráta.
Husz szerint a korai gyermekvállalás egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státusszal hozható összefüggésbe, beleértve az alacsony iskolai végzettséget, a lakhelyet és a rossz anyagi helyzetet. A területen lefolytatott vizsgálatokból ismert, hogy a fiatalkorú várandósok közel 90 százaléka vagy nem fejezte be az általános iskolát, vagy ha mégis, akkor sem tanult tovább. Többségük (79 százalék) soha nem dolgozott, a többiek pedig jellemzően betanított, segéd- vagy alkalmi fizikai munkásként kaptak munkát. Ezenkívül a fiatalkorú anyák mintegy kétharmada leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.
A szakember hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az etnikai hovatartozás egyáltalán nem meghatározó. A fiatalkori gyermekvállalás mögött meghúzódó okok kapcsán pedig úgy fogalmazott, nem csupán arról van szó, hogy a leszakadó térségekben kevésbé hozzáférhető a fogamzásgátlás és a megfelelő szexuális felvilágosítás. „A fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon, aminek a hátterében gyakran a családi minta áll, még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban” – mondta el a szociológus a Népszavának.