"Nem vagyok ura az életemnek!" Ugye ön is sokszor hallotta ezt a mondatot szomszédaitól, rokonaitól és munkatársaitól az elmúlt két-három évben? Tudjuk és a saját bőrünkön is érezzük, hogy a panaszkodás és elkeseredés tényleg nem ok nélküli: hazánkban a munkanélküliség jelenleg 11% körüli, közel egymillióan nem tudják törleszteni hitelüket, illetve kénytelenek áron alul megszabadulni ingatlanuktól, és továbbra is százezrek szorongnak, mert nem kizárt, hogy az ingatag gazdaságnak köszönhetően máról holnapra állástalanná válnak.
Azért a pénz az úr
Dr. Kurimay Tamás , a Szent János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa szerint az ilyen és hasonló esetek sajnos nem egyediek, nap mint nap fordulnak ugyanis a szakemberhez ilyen típusú problémákkal küszködve a családok, illetve az állásukat vesztett családfők. - "2009-ben készítettünk egy rövid felmérést, ahol azt vizsgáltuk, hogy mi jelent problémát a családoknak a válság kapcsán, amiért például családterápiára jelentkeznek. Nem kérdés, a gazdasági helyzet súlyosan érinti őket, elsősorban az, ha a családfenntartó elveszti az állását. Gyakori probléma volt az is, hogy a férfi, a férj kölcsön-visszafizetési problémába került, elvesztette vállalkozását, esetleg el kellett adnia a lakását, így kvalifikált emberként a hajléktalanság rizikójával kellett megküzdenie. Ez sok családi konfliktust szül, mert a szerepek felborultak. És ennek az állapotnak sokkal nagyobb az egészségrizikója a férfiaknál, mint a nőknél" - magyarázza a pszichiáter, aki hiszi, hogy minden krízis a javunkra válik, azaz épülésünket szolgálja. Hozzáteszi, a kilábalási folyamatban segítséget kérni nem szégyen, és nagy szükség van a család, a barátok és elsősorban a társ, tudatos támogatására is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
164 millió érintett: pengeélen táncolva
Az untig ismételt tanácsot olybá tűnik azonban, hogy az Európai Unió lakosságának jelentős hányada nem tette magáévá a recesszió évei alatt: az ECNP (Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium) által publikált friss kutatás szerint ugyanis jelenleg az európaiak 38,2 százaléka szenved valamilyen mentális zavarban. Leggyakoribb ezek közül a szorongás, az álmatlanság, az alkohol- vagy drogfüggőség, a hiperaktivitás és a figyelemkoncentrációs zavar, mely napjainkban 164 millió embert érint szerte Európában. Kik ők? Leginkább a középkorú, családfenntartó férfiak, a pályakezdő fiatalok, a több műszakban dolgozók, a nyugdíjasok és egyedülálló személyek, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők – a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a válság évei alatt.
A pszichiáter a mentősök statisztikáit is idézi, mely szerint az eddig csökkenő tendenciát mutató öngyilkossági kísérletek száma az utóbbi években kissé emelkedett, ahogy a befejezett öngyilkosságok aránya is. Ez az adat azonban mindenképpen figyelmeztető jel a lakosság lelkiállapotára nézve.
Tartsuk egyben a családot!
A pszichiáter szerint a válság más megküzdési stratégiát kíván a családoktól és a rokonságtól is a "rutinszerű" élethelyzetekhez képest: leginkább nagyobb empátiát, nyíltabb kommunikációt és rugalmasságot. Dr. Kurimay Tamás pontokba szedte tehát mindazt, amit a krízisből való kilábalásért tehetünk, akár közösen, társként vagy szülőként, a saját és családunk életminőségének javításáért.
Ez is érdekelhet
A pszichiáter gyakorlati tanácsait a 2012. áprilisi Nők Lapja Egészségben olvashatja. A magazint keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában!
