A természetes mikroflóra fontos szerepet játszik a káros vírusok, baktériumok és élesztőgombák legyőzésében, gátolja a kórokozók elszaporodását, illetve stimulálja az immunrendszert, így óvja a szervezetet a betegségekkel, például az allergiával szemben is.
Hogyan alakul ki a bélflóránk?
Az immunsejtek 70 százaléka a bélrendszerünkben található. Egészséges flóra csak akkor alakul ki szülés után, ha a hasznos baktériumok már megfelelő egyensúlyban vannak. A szülés során a szülőcsatornában lévő baktériumok behatolhatnak a magzatvízbe.
Így a csecsemő közvetlen kapcsolatba kerül ezekkel a baktériumokkal, amelyek aztán az emésztőcsatornájába is bekerülnek. Ha az édesanya emésztőrendszere és hüvelye nem rendelkezik elegendő hasznos mikroflórával, akkor a csecsemő sem jut hozzá ezekhez. Azok a nők, akiknek hüvelyi fertőzésük volt szüléskor, a veszélyes kórokozókat is továbbadják az újszülöttnek.
Az immunrendszer és az allergia kapcsolata
Születéskor a csecsemő szájába kerülő baktériumok (jótékonyak és patogének vegyesen) egyszerre indulnak versenybe, hogy benépesítsék az újszülött tápcsatornáját. A születés utáni órákban még áteresztő a bélfal, így maximálisan felszívódik a colostrumnak nevezett első anyatej. Az első néhány óra elteltével pedig egy védőgát alakul ki a baba bélnyálkahártyájában.
A hasznos baktériumok és a jó élesztő baktériumok kolonizálódnak, megerősítve ezzel a védőgátat. Ez a kolonizációs periódus nagyon fontos a gyermek számára, és nagymértékben függ a táplálásától. Hiszen az első bélbe jutó baktériumok előnyt szereznek, erős immunitást alakíthatnak ki. Ám ha ez a gát nem működik hatékonyan, vagy hiányos a jó mikroflóra, akkor a táp- és méreganyag a vérbe szivárog. Ebben az esetben a gyermek szervezete úgy reagál a táplálékra, mint "idegen megszállóra": antitesteket termel a táplálékkal szemben, ami "ételallergiához" vezethet.
A gyerekeknek is szükségük van probiotikumokra!
A gyermekeknek, akiknél ez a jótékony baktériumokat tartalmazó belső ökoszisztéma nem alakul ki időben, gyenge lesz az immunrendszere. Ezáltal hajlamosabbak lehetnek akár az allergiára és más betegségre is.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy akik kevés hasznos baktériummal rendelkeznek születésükkor, az első pár hónapban sokszor fájdalmas gasztroenterológiai problémákkal küzdenek, pl. gázosodással, bélgörcsökkel, refluxszal és székrekedéssel. Születés után minél előbb adunk gyermekünknek hasznos, humán eredetű és minél több törzset tartalmazó probiotikumokat, annál hamarabb tudjuk biztosítani a jótékony flóra megtelepedését és elszaporodását a bélrendszerben, ami sikerrel járul hozzá az immunrendszer megerősödéséhez és megfelelő működéséhez.