Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi vagyunk-e az egyetlenek, akik képesek ötször megégetni magunkat a sütőből kivett tepsivel? Vagy elvágni a kezünket egy szimpla papírdarabbal? Az ember nem futhat állandóan az orvoshoz, de a kisebb sérülések is kellemetlenek lehetnek, ráadásul lassabban gyógyulnak, mint gondolnánk. A helyes sebkezelés még a legkisebb sebek esetében is elengedhetetlen.
1. A sebek szülőföldje - A kutatásból kiderült, hogy a legveszélyesebb terep egy magyar háztartásban a konyha . Itt történnek legtöbbször apróbb balesetek, a válaszadók több mint fele sütés-főzés közben sérült meg. Vigyázni kell az éles késekkel és a forró tepsikkel, de a konzervek is okozhatnak kisebb sérüléseket.
2. Bort iszik, vizet használ - Még mindig a víz az egyik legnépszerűbb fertőtlenítőszer a magyaroknál, de a válaszadók egy része nem bízza a véletlenre és belsőleg is fertőtlenít egy kis alkohollal. Jó hír viszont, hogy a magyarok 35%-a már kifejezetten sebfertőtlenítőt használ sebeire.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. "Ez most kicsit csípni fog" - Régen azt mondta a nagymamánk, hogy ha a fertőtlenítő nem csíp, akkor nem is gyógyít. A válaszadók közel 40%-a ma már fontosnak tartja, hogy a sebfertőtlenítő ne csípjen, a maradék 60% viszont vagy szereti a fájdalmat, vagy nem tudja, hogy már léteznek sebfertőtlenítők, amik nem csípnek, mégis használnak.
4. Bekötni vagy szabadon hagyni? - A válaszadók közel 90 százaléka csak akkor köti be a sebeit, ha muszáj, egyébként hagyja szabadon gyógyulni .
5. Diktál a beteg, írja a doktor - A magyarok nem futnak minden apró-cseprő karcolással orvoshoz; a válaszadók csupán 2 százaléka keresi fel háziorvosát kisebb sérülés esetén.
A legtöbb baleset a konyhában történik. Fotó: iStock
Sebfertőtlenítés régen és most
Édesem megvágtad magad? Hozom az elsősegélyládát!
Ragtapasz , fertőtlenítőszer, steril mull-lap, olló és gumikesztyű. Ezek kellettek régen egy apró seb teljes fertőtlenítéséhez, mára viszont a steril sebkezelés gyerekjáték. A spray sebfertőtlenítők a legpraktikusabbak, mert könnyű kezelni, nincsenek adagolási problémák sem, ráadásul biztosan nem kerül piszok a fertőtlenítőszerbe. Fújjuk a sebre és hagyjuk hatni.
Jóddal vagy jód nélkül?
Tegyük fel, hogy megvágtuk a kezünket és gyorsan fertőtlenítjük a sebet. Ezek után jobb esetben csalánkiütés, rosszabb esetben akár anafilaxiás sokk is jelezheti, ha allergiások vagyunk a jódra. A hagyományos sebfertőtlenítők többségének egyik fő összetevője a jód, ami sokaknál vált ki allergiás reakciót. Válasszunk jódmentes sebfertőtlenítőt, így biztosra mehetünk, hogy többet használunk, mint ártunk magunknak.
Seb a lelkünkön
Kicsit megsérültünk? Fáj. A ruhánk tönkrement a sebfertőtlenítő miatt? Nagyon fáj. A bőrünkön a seb begyógyult, de a lelkünkön nem, amikor ki kellett dobni a kedvenc ruhánkat. Régen a sebfertőtlenítők örök foltot hagyhattak, de szerencsére a modern, színtelen szerek már nem teszik tönkre öltözékünket.
Ne tépjük fel a régi sebeket!
Egy apró sebnél is úgy érezzük mintha egy örökkévalóságig tartana, míg meggyógyul, ráadásul hajlamosak vagyunk újra felszakítani a sebet egy figyelmetlen mozdulattal. Régen a sebkezelők nem tartalmaztak olyan összetevőket, amik elősegítik a sebgyógyulást. Ma már ez a probléma is megoldódott, kaphatóak olyan speciális hatóanyaggal rendelkező sebfertőtlenítők, amik segítenek abban, hogy a sérülés rövidebb időn belül meggyógyuljon.
