Arra kérte az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezetője az Öböl menti országokat és a világ milliárdosait, hogy áldozzák fel „pár napi profitjukat”, és segítsenek megoldani a műtrágya-ellátás problémáit. Máskülönben jövőre súlyos élelmiszerhiány lesz világszerte. „Káosz lesz az egész világon” – figyelmeztetett David Beasley.
„Lépnünk kell, most!”
Az amerikai politikus rámutatott, hogy amikor öt és fél évvel ezelőtt átvette a szervezet vezetését, „csak” 80 millió embert fenyegetett éhezés a világon, és azt gondolta, hogy mandátuma végére akár az is előfordulhat, hogy a WFP-nek nem marad tennivalója. Ennek ellenére a klímaválság miatt 135 millióra, majd a koronavírus-járvány következtében még annak is a duplájára, 275 millióra nőtt azok száma, akiket éhínség fenyeget.
Majd jött az ukrajnai háború, ami miatt energia-, műtrágya- és élelmiszerhiány alakult ki, és így már 345 millió azok száma, akik nem tudják, mikor és mit fognak legközelebb enni. „Ezen belül 50 millió azoknak a száma 45 országban, akik az éhínség kapuján kopogtatnak, és ha nem tudunk eljutni hozzájuk, akkor éhínség lesz, éhezés, és még 2007-2008-ban és 2011-ben sem látott mértékben fognak országok destabilizálódni, és megindul a tömeges migráció. Lépnünk kell, most!” – szögezte le Beasley.
Az eldönthetetlen kérdés: fűtsünk vagy együnk?
„Úgy tűnik, folyamatos humanitárius vészhelyzet állapotában vagyunk” – fogalmazott Körösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke. António Guterres ENSZ-főtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden korábbinál nagyobb a szakadék a világszervezet humanitárius tevékenységének forrásigénye és a rendelkezésre álló pénz között – 32 milliárd dollár hiányzik.
Ukrajna általában 400 millió ember táplálásához elegendő élelmiszert állít elő, a háború miatt azonban mind az ukrajnai, mind az oroszországi szállításokban zavar támadt. Tovább súlyosbítja a helyzetet az infláció és az is, hogy sokan nem tudnak boldogulni, mert a koronavírus-járvány gazdaságilag megsemmisítő csapást mért rájuk. „Ez a tökéletes viharral tetézett tökéletes vihar” – mondta Beasley, rámutatva, hogy az anyáknak választaniuk kell, hogy étolajat vesznek és enni adnak a gyerekeiknek, vagy fűtőolajra költenek, hogy ne fagyjanak meg. Mindkettőre ugyanis nem futja.
„5 másodpercenként hal éhen egy gyerek”
A WFP főigazgatója kifejtette, hogy a világ 7,7 milliárd ember élelmiszerigényeit képes ellátni, de ennek fele annak köszönhető, hogy a gazdák műtrágyát használnak, amely nélkül nem képesek ilyen mennyiségű élelmiszert megtermelni. A világ legnagyobb műtrágyagyártója, Kína leállította az exportot, az orosz export pedig most alig jut ki a világpiacra. „Útnak kell indítani azt a műtrágyát, méghozzá gyorsan. Az ázsiai rizstermelés kérdése kritikus, a magok már a földben vannak” – hangsúlyozta. Beasley kitért arra is, hogy hazája, az Egyesült Államok 5 milliárd dollárral emelte hozzájárulását, és emellett Németország, Franciaország és az EU is hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni. Ezért most a magas olajárak miatt az Öböl menti országokat kérte arra, hogy tegyenek többet, főleg a térségükben lévő országokért, Jemenért, Afganisztánért, Szomáliáért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
„Nem ezermilliárdokat kérünk, pár napi profitjukról lenne szó, hogy stabilizálni lehessen a világot” – emelte ki David Beasley, aki hozzátette, hogy külön megbeszélést folytatott több milliárdossal is, és figyelmeztette őket, hogy erkölcsi kötelességük, hogy foglalkozzanak a rászorulókkal. „Ha nem az Élelmezési Világprogramot segítik, akkor is tegyék oda magukat. Ideje elkezdeni szeretni felebarátaikat és segíteni nekik. Emberek szenvednek és halnak meg szerte a világon. Amikor öt másodpercenként hal éhen egy gyerek, az mindannyiunk szégyene” – hangoztatta az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója.
