A hazai sajtó a nemváltást ellehetetlenítő törvényként hivatkozott arra a javaslatra , amelyet május 19-én szavazott meg a parlament, Áder János köztársasági elnök pedig a napokban írt alá. A még március végén benyújtott salátatörvény érintett pontja azonban nem a nemváltáshoz szükséges orvosi beavatkozásokat tiltja be Magyarországon, hanem a nem jogi elismerését. Pontosabban a személyazonosító adatok nyilvántartásában a "nem" kategóriát a "születési nem" váltaná fel, ez az egyetlen szó pedig igen nehéz helyzetbe hozhat néhány embert. Emiatt ugyanis a férfiból nővé, vagy nőből férfivé váló emberek a hivatalos irataikban nem változtathatják meg a születésükkor bejegyzett biológiai nemüket. Hogy ez miért gátolhatja az orvosi értelemben vett nemváltást, illetve hogy ezek az iratok miért jelenthetnek sokkal nagyobb problémát, mint például egy lejárt lakcímkártya, arról egy szociológussal, illetve egy nemváltáson átesett párral is beszélgettünk.
Női utas férfi névre kiállított bérlettel
Ördög Ivett már több mint egy éve várja, hogy irataiban is az általa választott név szerepelhessen. Még tavaly áprilisban adta be a szükséges papírokat a nemváltás jogi elismeréséhez, a kérését azonban függőben tartották azzal az indokkal, hogy hamarosan egy új jogi szabályozás lép hatályba. Ő sem egy ilyen törvényre számított akkor. "Már lassan két éve nőként élek, így látnak az emberek, a barátaim, ismerőseim is a választott nevemen szólítanak. Az irataimban szereplő adatok viszont ezzel szöges ellentétben vannak, ami rengeteg kellemetlen helyzetet eredményez a mindennapokban" - mondta el Ivett. A fővárosban élő transznemű nő szerint a nagyobb vállalatok, szolgáltatók dolgozói általában megértőek és segítőkészek. Előfordult azonban, hogy egy fesztiválra nem engedték be, illetve a postán nem vehetett át egy csomagot amiatt, hogy az irataiban egy férfi neve szerepelt. A tömegközlekedést sem szívesen használja, hiszen ott is meggyanúsíthatják azzal, hogy nem a saját bérletét mutatja fel az ellenőrnek.
A transzneműek világszerte nehezebben találnak munkát, nagyobb arányban küzdenek megélhetési problémákkal, illetve a depresszió és az öngyilkossági hajlam is sokkal nagyobb arányban sújtja őket, az itthoniak helyzetén pedig Ivett szerint csak tovább romolhat a jogi elismerés megvonása. Minden állásinterjút, orvosi vizitet, szerződéskötést kínos magyarázkodással kell ezentúl felvezetni még akkor is, ha az érintett személy külseje szinte már nyomokban sem emlékeztet a születéskori nemére.
Ivett párja, Atanáz transznemű férfi, de az irataiban még úgyszintén a születési neme és neve szerepel. Az ő esetét tovább bonyolítja, hogy az év elejéig papíron még férjnél volt, emiatt pedig nem is indíthatta el a nemváltás jogi elismerésének kérelmét, azonos neműek ugyanis nem lehetnek házasok Magyarországon. Az új neve elismerése előtt a házasság előtti nevét is vissza kell állítania, ezt azonban csak személyesen lehet megtenni az anyakönyvvezetőnél, ami a járvány miatt jelenleg nem megoldható. Így hónapok óta tétlenül toporog egy végeláthatatlan bürokratikus útvesztő bejárata előtt.
Mivel néhány hónapja kezdte csak el a hormonterápiát, szembetűnő változások még nem láthatóak rajta. A szabályozás azonban ezt is megnehezítheti a későbbiekben, főleg mert az eddig megszokott rendszerben először nevet változtattak, csak azután nemet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Először a papírmunka, aztán a kezelés
A hatályos törvények eddig sem voltak teljesen egyértelműek arról, hogy kik és milyen körülmények között változtathatják meg a nemüket, az évek folyamán inkább csak egy szokásjogon alapuló gyakorlatot kezdtek követni. Némiképp hazai sajátosságként a nemváltás mellett döntőknek először a hivatalos papírmunkát kellett elvégezniük, ehhez pedig a fővárosi kormányhivatal Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztályának kellett kérelmet benyújtaniuk. Mindezt meg kellett támogatni egy pszichiáter, egy pszichológus, illetve a biológiai nemnek megfelelően egy urológus vagy nőgyógyász szakvéleményével is, amelyben az orvosok igazolják, hogy a kérelmező személy transzszexuális és szakmailag indokolt lehet a nemváltás. A kérelmet ezután az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálja felül, pozitív elbírálás esetén a kormányhivatal pedig értesíti az anyakönyvvezetőt, aki bejegyzi az új nemet, illetve a választott nevet. Bár jogszabály erről nem rendelkezik, de többnyire csak ezt az amúgy sem egyszerű eljárássort követően kezdik meg a nemváltáshoz szükséges operációkat és hormonkezeléseket.
"Az eddig bevett gyakorlat szerint az orvosok ahhoz vannak szokva, hogy a nemi megerősítő beavatkozásokat kérelmezők már a szükséges papírokkal a kezükben keresik fel őket. Emiatt előfordulhat, hogy az egészségügyi szolgáltatók vonakodnak elvégezni amúgy orvosilag alátámasztott kezeléseket" - mondta el Dombos Tamás szociológus, az LMBTQI-közösséget segítő Háttér Társaság munkatársa. Hozzátette: a nemi identitás jogi elismerése már 2016 óta akadozik itthon, azóta elenyésző számban fogadtak el kérelmeket, emiatt pedig a szükséges kezelések igénylése is egyre nehezebb az érintetteknek. A 2010-es évek első felében még átlagosan 30-60 személy adott be ilyen kérelmet évente, melyek jelentős részét a hivatal egyébként jóvá is hagyta.
"Ekkora kezekkel magából szép nő sosem lesz"
Pontos adat nincs arról, hogy Magyarországon hány ember kérte a nemváltó beavatkozásokat. A műtétek kapcsán pontosan le van írva, hogy csupán 10 százalékos társadalombiztosítási támogatás igényelhető, a hormonkezelések esetében azonban ez nem volt egyértelműen meghatározva, így a beavatkozások egy részét a kórházak más BNO kódra (ez a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kód) könyvelték el. A hivatalos statisztikák így torzíthatnak, és valószínűleg jóval többen kaphattak hormonkezelést, mint amennyi az adatok között szerepel.
A műtétek jelentős részét a páciensnek saját zsebből kell kifizetnie, ami néhány százezertől kezdve akár több millió forintik terjedő összeg is lehet. Plusz lehetőségként egyedi méltányossági kérelemmel lehetett fordulni az egészségbiztosítóhoz olyan kezelések kapcsán, amelyeket nem fogadott még be a tb, vagy alapból csak részletes támogatás jár rájuk, így aki alaposan utánajárt, nagyobb támogatást is kaphatott. Viszont - részben a hézagos jogi szabályozás miatt - a megfelelő orvosok felkutatása eddig sem volt egyszerű a nemváltást kérő embereknek, az orvosok egy része csak magánpraxisban, vagy egyáltalán nem vállalta ezeket a műtéteket.
Magyarországon nincsenek meg azok a nyugati országokban már jól kialakult orvoscsapatok, amelyek kimondottan a nemváltásra készülő embereknek segíthetnének, a pácienseknek külön kell megkeresniük azt az endokrinológust, pszichológust, urológust vagy sebészt, aki tud - és hajlandó - foglalkozni vele. "Vannak orvosok, akik bár viszonylag nagy klientúrával rendelkeztek, az elmondások alapján borzasztó minőségű műtéteket végeztek el, amik után komoly komplikációk is felléptek. Ráadásul sokszor nagyon megalázó módon is viselkednek a transznemű emberekkel: volt egy sebész, aki úgy küldte el az egyik hozzá forduló, egyébként minden szükséges szakvéleménnyel rendelkező pácienst, hogy ekkora kezekkel sosem lesz szép nő belőle" - mesélt a civil szervezethez fordulók panaszairól Dombos Tamás.
Ez is érdekelhet
A jogi elismerés megvonása rengeteg olyan embert hoz majd nehéz helyzetbe, akik akár már évek óta az új személyazonosságuk szerint élnek, és a külsejük már egyáltalán nem tükrözi a születéskori nemüket - tette hozzá a szociológus. Kevesebb szó esett róla, de a törvény nem csak a nemváltáson átesett emberek életét nehezíti, de azokét az interszexuálisokét is, akik születésüktől fogva biológiailag sem a női, sem pedig a férfi kategóriába nem sorolhatóak be. Ezek az emberek már a gyermekkoruktól komoly identitási válságban lehetnek, a jogi szabályozás szigorodása miatt pedig még kevésbé találhatják meg a helyüket a társadalomban.
