Az állam két éve beszüntette a létminimum alatt élők helyzetének kutatását, azóta a Policy Agenda kutatócég publikálja a társadalom alsó rétegéről szóló adatokat. "Valahogy benne ragadt a közvélekedés abban, hogy ne tartsuk problémának, ha valaki dolgozik, de éppen csak megél a családja ebből. Úgy érezzük, ez az élet velejárója, ezért fókuszálunk a mélyszegénységben élőkre (főképpen csak szavak szintjén). Pedig a kérdés ennél bonyolultabb, és erre világít rá a létminimum-kutatás is" - írja a kutatást kísérő elemzésében Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője.
A létminimum esetében a társadalom egészére meghatározzák , mennyi bevétel kell ahhoz, hogy az adott háztartás elmondhassa magáról: akkora a bevétele, amekkora "igen szerény fogyasztási szintet jelent, csak alapvető szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget, valamint csak a hónapról hónapra éléshez elég; kisebb rendkívüli kiadás vagy jövedelemkiesés is akadályozza a szükségletek kielégítését". Ez nem egy matematikai egyenlet, ahol minden tényező teljes biztonsággal meghatározható, hiszen csak körülbelül tudjuk megmondani, mit jelent az "alapvető szükségletek kielégítése".
Létminimum 2016-ban
A létminimumérték kiszámítását - az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával végezték el - ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatalban is tették. Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékének számításakor pedig azokat az élelmiszer-mennyiségeket vették figyelembe, amelyeket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dolgozott ki. Ezeket az élelmiszer-mennyiségeket tartalmazza a létminimum-számítás élelmiszerkosara, mintegy 100 konkrét termékre részletezve. A létminimum élelmiszerkosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi az egészségi és táplálkozástudományi követelményeknek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat és 60 mg C-vitamint tartalmaz.
Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt mennyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegzett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2016. év átlagáraival szorozva, az élelmiszer-kosár pénzben kifejezett, egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívájaként általunk számított értéke havi 24 584 Ft.
A háztartások különböző korú tagjainak tápanyagszükséglete természetesen nem azonos. A felnőttekéhez képest - az OÉTI számításai szerint - a 14 éven aluliak élelmiszer-normatívája 77,8 százalék, a 60 évnél idősebbeké pedig 88,2 százalék. Ily módon az aktív korú felnőttek 2016. évi 24 584 Ft-os havi élelmiszer-normatívája mellett ez az érték 14 éves korig 19 126 Ft, az időskorúaké 21 683 Ft. Ezen értékek alapján határozhatók meg - a háztartásban élő személyek normatíváit összegezve - a különböző létszám- és korösszetételű háztartások élelmiszer-normatívájának értékei. Így pl. a két aktív korú felnőttből és két (0-14 éves) gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája 87 420 Ft/hó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A létminimum számításba bekerült háztartások a személyes kiadásaik 31,1 százalékát költik élelmiszerre. A kiadások 22,7 százalékát fordítják lakásfenntartásra, amely utóbbinak 68 százalékát (azaz az összes személyes kiadás 15,5 százalékát) háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukban csaknem 8,7% a közlekedésre fordított összegek. Egészségügyre, testápolásra 5,1 százalékot költenek, míg telefonálásra 6,5 százalékot. Ruházkodásra 3,2 százalék jut, oktatásra, művelődésre, szabadidő eltöltésére pedig 5,9 százalék.
2016-ban a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 619 Ft volt.
A háztartástípusonkénti létminimum-értékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64 249 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71,8 ezer Ft-os átlag körül, az 55 ezer és 88,6 ezer Ft közötti sávban szóródtak.
Mennyien is vannak alatta?
Első látásra talán meglepő, hogy tavalyhoz képest jelentősen csökkent azoknak a száma, akik létminimum alatti háztartásban élnek. Ez az arány korábban 41 százalék volt, idén 36 százalékra csökkent. De a mostani adat is tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy visszatértünk a 2008-as gazdasági válság körüli szinthez. Reális célkitűzés-e - kérdi a Policy Agenda vezetője -, hogy nullára csökkentsük a létminimum alatt élő családok számát? Nyilvánvalóan nem, de az elérhető, hogy az arányukat 10 százalék körüli értékre redukáljuk, ahol már főként az inaktív háztartások találhatók. De e cél eléréséhez számos munkaerőpiaci és szociális lépés szükséges.
Forrás: Új Egyenlőség
Ez is érdekelhet
