A harmincas éveikben járó nők nagyobb valószínűséggel esnek teherbe ikrekkel: ez egyfajta evolúciós “biztosítási politika”, ami a csökkenő termékenységet és a korai magzati veszteség megnövekedett kockázatát hivatott kompenzálni az érintetteknél – állítja egy, a Nature Ecology & Evolution című szaklapban megjelent új kutatás, amelyről az IFL Science is beszámolt.
Egy nemzetközi kutatócsoport különböző forgatókönyveket szimulált annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora valószínűséggel szülnek – természetes módon fogant – ikreket a harmincas éveikben járó nők, majd összehasonlították a nők várható reprodukciós sikerét az életkor és a dupla ovuláció valószínűsége alapján - írta az IFL Science.
Az ikrek lehetnek egypetéjűek (monozigóták) – amennyiben egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki –, vagy kétpetéjűek(dizigoták), ha egyszerre két megtermékenyített petesejt ágyazódik be az anyaméhbe. Előbbiek mindig egyneműek és génkészletük teljesen megegyezik, míg utóbbiak genetikailag különböznek egymástól, csakúgy mint a (nem iker) testvérek.
Harminc felett sok minden változik
Azt az eddigi tudományos bizonyítékok is alátámasztották, hogy a reprodukciós szempontból idősebb, vagyis a harminc év feletti nők menstruációs ciklusuk során nagyobb valószínűséggel bocsátanak ki ugyanabban a hónapban egyszerre két petesejtet. "Ami evolúciós válasz az embriók életképességének életkorral összefüggő csökkenésére" – foglalta össze Joseph Tomkins, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem Biológiai Tudományok Karának munkatársa.
A kutatók szerint a dupla ovuláció célja, hogy az idősebb nők nagyobb valószínűséggel tudjanak kihordani legalább egy magzatot. A dupla ovuláció megnövekedett aránya viszont nem jelenti azt, hogy az ikerterhességekkel együtt az ikerszülések aránya is emelkedik – tették hozzá.
Az ikerszülés és a nem ikerszülés nem egymással versengő evolúciós stratégiák. Az ikerszülés egy adaptív ovulációs stratégia eredménye, amelynek valószínűsége az anyai életkor előrehaladtával nő, és ami a termékenység csökkenésével maximalizálja a reproduktív sikert – hívták fel rá a figyelmet a kutatók, akiknek szimulált tesztek segítségével sikerült rámutatniuk, hogy evolúciós szempontból az a kedvező forgatókönyv, amikor két petesejt szabadul fel, de csak egy gyermek születik. "Ez pedig arra utal, hogy az ikerszülés nem a szaporodási teljesítmény növekedésének következménye, hanem a termékenység fenntartását elősegítő szelekció mellékterméke" – fogalmazott Joseph Tomkins.