Évről évre egyre többen készítenek adventi koszorút, amely eredetileg egy vallási jelkép, de ma már a karácsony egyik kelléke, a fény jelképe, a szobák gyönyörű dísze. Az advent várakozást jelent - keresztény családokban Jézus Krisztus eljövetelére, profán értelemben a karácsony ünnepére. Ebben az időszakban az emberek hitüktől függetlenül, de a hagyománynak megfelelően igyekeznek egymás felé fordulni, jobban odafigyelni szeretteikre, nagylelkűbben bánni az ismeretlenekkel, nehéz sorsúakkal, lélekben felkészülni egy új év kezdetére.
Az adventi koszorú lényege, hogy hétről hétre figyelmeztessen bennünket a közelgő ünnepre , a lecsendesedésre, a készülődés fontosságára - lelki értelemben is, sőt elsősorban úgy. Az adventi koszorú ősét 1839-ben egy Johann H. Wichern nevű német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, és mindennap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ősi pogány hiedelem
Maga az ötlet azzal az ősi pogány hiedelemmel rokon, hogy a kör - varázskör - megvéd a gonosztól. Régen szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból fontak koszorúkat, elűzendő minden gonosz szellemet. Johann Wichern egyébként nemcsak a koszorúról híres. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. Itt készítette el a szekérkerékből az adventi koszorúcsillárt: 20 piros gyertyával a hétköznapokra, négy fehérrel a vasárnapokra.
Az 1860-as évektől mind több helyen - dokumentáltan - kisebb méretű fonott fenyőkoszorúval helyettesítették a fakarikát, és a 24 gyertya helyett már csak négy volt rajta, amely a négy adventi vasárnapot jelképezte. A kisebb koszorú így alkalmas lett arra, hogy a lakásokban is helyet kapjon, és széles körben népszerűvé váljon, szebbé téve az ünnepi várakozást.
Az első világháború után Németországban már minden családnál volt adventi koszorú, a katolikus keresztényeknél is, a 1950-es évektől pedig Európa-szerte divattá vált.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az összetartozás jelképe
Sokféle változata létezik már a koszorúnak mind formáját, mint kivitelezését tekintve: a gyertyák színesednek, olykor fűszernövényekkel és gyümölcsökkel vesszük körül ezeket. A katolikus családok három lila és egy rózsaszín gyertyát helyeznek a koszorúra. A lila szín a bűnbánatot és a megtérést, a rózsaszín pedig a bűnbocsánat örömét és a közelgő ünnepet jelképezi. Az advent számukra ugyanis böjttel, önmegtartóztatással, bűnbánattal egészül ki, így készülnek a karácsonyra.
Ez is érdekelhet
Az adventi koszorú hagyománya ugyanakkor nemcsak a hívőknek jelenthet lelki megtisztulást, hanem bárkinek, aki szeretné, hogy ne csak az ajándékvásárlásról és a három napos lakomáról szóljon az ünnep. A világító gyertyák ugyanis a szeretetet, az összetartozást és a születő fényt is jelképezik, összhangban a természet változásával, hiszen december 21-e a téli napforduló, az év leghosszabb éjszakája, amely ha elmúlik, napról napra több fényhez jutunk.
