Miért van szükségünk az adventre?

Miért fontos felkészülni a karácsonyra - az ajándékok és az étel beszerzésén túl? Miben segít hagyományosan az adventi várakozás? Vajon miért volt fontos ez az időszak régen is?

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napja és a megelőző negyedik (András-naphoz legközelebb eső) vasárnap közti - görögkatolikusoknál a hatodik vasárnap közti - időszakot jelenti. Idén december 3-án kezdődik az advent. Eredetileg 40 napig tartott (miként Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában), de a Gergely pápa-féle naptárreform lerövidítette - a keleti keresztényeknél viszont ma is hosszú, ők január 6-án ünneplik a karácsonyt.

Az advent nemcsak a karácsonyi készülődés ideje
Az advent nem csak a karácsonyi készülődés ideje

Év végi számvetés

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére, úgynevezett aranymisére jártak. Tartózkodtak a mulatozástól, a lakodalmaktól. Az advent ugyanis nemcsak a karácsonyi készülődés ideje a családokban, hanem az egyházi év is ilyenkor kezdődik. Maga az advent szó ugyanis eljövetelt jelent - Jézus Krisztusét. A karácsony előtti hetek ezért a hívek számára az eljövetelre várakozással telnek - de a nem vallásgyakorlók számára is hagyományosan lecsendesedésre, év végi számvetésre lehetőséget adó időszak.

Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, de a természeti népek már jóval korábban sok helyen, így nálunk is a fény újjászületésére készültek fel decemberben. A téli napforduló (december 21.) ugyanis az év legrövidebb napja: innentől a sötétség szép lassan ismét átadja helyét a fénynek.

Ez időtájt a természet rendjét követve az emberek többet pihentek, ezért az időszak alkalmas volt - ahogyan ma is az, ha nem engedjük, hogy beszippantson a karácsonyi "őrület" és a hisztérikus vásárlási láz - a befelé fordulásra, a szembenézésre önmagunkkal. A keresztény ember számára ez a megbocsátás és bűnbánat ideje is, amelyet böjttel, önmegtartóztatással egészítenek ki.

Három lila és egy rózsaszín gyertya

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A hagyományos adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található: a vasárnapok sorrendjében a hit, a remény, az öröm és a szeretetet jelképei. Így mind a négy gyertya fontos üzenetet hordozhat hívek és nem hívek számára is. Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtjuk, aztán hetente eggyel több ég a koszorún.

Az advent a nem hívők számára is remek lehetőség rá, hogy a közös gyertyagyújtások összehozzák a családot: ez a nagy beszélgetések és nagy elengedések, megbocsájtások, az összekapaszkodás, a bekuckózás, az ünnepre készülődés, az ajándékkészítés ideje. Mondhatni, az ünnep lelke: segít, hogy a karácsony valamiképp visszanyerje eredeti arcát és ne vesszen el a felesleges költekezésben, külsőséghajszolásban, fárasztó és idegtépő rohanásban.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.