A sebgyógyulás összetett folyamat, amelynek lefolyási ideje függ a létrejöttének körülményeitől - pl. karcolt, szúrt, harapott, vágott, égési, baleseti vagy műtéti seb - mélységétől, kiterjedéséről, szennyezettségétől, az illető életkorától, egészségi állapotától, táplálkozásától, a bőre nedvességtartalmától, valamint a rajta élő mikroorganizmusoktól.
A sebesedés első stádiumában az immunrendszer a vérzés elállítására koncentrál, amelyre érösszehúzással, azaz a véráramlás csökkentésével reagál. A seb körül a vérlemezkék és az alvadást segítő, illetve a különböző fertőzéseket megelőző fehérjék gyűlnek össze, amelyek megállítják a vérzést és beindítják a varasodási folyamatot. A kialakuló var alatt már beindulhat a kollagén és új hegszövetek képződése. Általánosságban elmondható, hogy minél tovább gyógyul egy seb, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy látható heg marad utána.
A kóros sebgyógyulás jelei
A seb fertőzéseit baktériumok, gombák és vírusok okozhatják. A kóros gyulladásra a következő tünetek hívhatják fel a figyelmet: vörös, fájdalmas, duzzadt, meleg vagy gennyedző felszín, amelyet szédülés, heves szívverés, láz , rossz közérzet és kellemetlen szag kísérhet. Intő jel, ha a seb gyógyulása stagnál, vagy egyenesen romlani kezd. Fontos, hogy ha a tünetek elhúzódnak, vagy súlyossá válnak, kérjünk orvosi segítséget! Ebben az esetben a kezelőorvos antibiotikum kúrát, injekciós kezelést, speciális kötszert, fagyasztásos terápiát (kryoterápia) vagy akár műtéti beavatkozást is javasolhat.
Előzzük meg a fertőzést!
Ahhoz, hogy a kóros sebgyógyulást megelőzhessünk, érdemes megtenni néhány általános óvintézkedést. Mindenekelőtt tartsuk szem előtt azt, hogy a gyógyuló sebnek nyugalomra van szüksége, ezért lehetőség szerint egyáltalán ne tegyük ki semmilyen terhelésnek. Ha elhelyezkedése miatt ruhával kell fedni, figyeljünk arra, hogy az jól szellőző, könnyű anyagú legyen, amely nem irritálja a bőrt. Tisztálkodás közben ügyeljünk arra, hogy a sebet ne érje víz, amiben segítségünkre lehetnek a vízálló sebtapaszok vagy sebfóliák.
Óvjuk az UV-sugárzástól, azaz ne tegyük ki közvetlen napfénynek. Amennyiben ezt nem tudjuk elkerülni, gondoskodjunk a seb lefedéséről, amelyre alkalmas lehet a megfelelő kötszer vagy esetenként egy jól megválasztott steril sebtapasz. Ha érzékeny a bőrünk, használjunk speciális, szilikonból készült változatot.
Amennyiben szakorvos végezte el a sebünk kötözését , saját magunk csak akkor cseréljük le, ha kifejezetten ezt javasolja. Kérjünk mindig részletes tájékoztatást a várható gyógyulási folyamatról, az esetleges komplikációkról és teendőkről, majd tartsuk be az utasításokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos a megfelelő fertőtlenítés
Otthoni sebkötözéshez válasszunk minden esetben steril kötszert, a művelet elvégzése előtt pedig alaposan mossunk kezet. A felülfertőzés elkerülése érdekében célszerű a seb széleit fertőtleníteni a speciálisan erre a célra kifejlesztett, oktenidin-dihidrokloridot és fenoxietanolt tartalmazó oldattal, amely egyaránt hatásos vírusok, baktériumok és gombák ellen. A jódos fertőtlenítőszerekkel szemben ezek a készítmények nem okoznak fájdalmas érzést kezelés közben, valamint nem károsítják az ép sejteket sem.
Az oldattal itassunk át egy steril gyógyászati tampont, majd óvatosan töröljük le vele a kezelendő területet úgy, hogy a felületet teljesen benedvesítse. Hagyjuk, hogy a fertőtlenítőszer néhány perc alatt maximálisan kifejthesse hatását, és amennyiben szükségünk van a seb lefedésére, azt csak ezt követően tegyük meg. A fertőtlenítő oldatokat általában naponta egyszer elegendő alkalmazni a kezelendő területen, a mellékelt leírás szerint, amelyet használat előtt mindig alaposan tanulmányozzunk át.
