A társadalom öregedésével párhuzamosan a szülőképes nők aránya is egyre alacsonyabb. Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadója azt mondta: ma átlagosan 28-29 éves korukban szülik az első gyermeküket a nők, míg korábban ez 22-23 év volt. A szülőképes korú nők jelenleg a népesség 24-25 százalékát teszik ki. Kamarás Ferenc hozzátette, az elmúlt 35 évben a népesség folyamatosan csökken és öregszik, így a szülőképes korú nők létszáma is csökkent, 2001 és 2016 között 270 ezer fővel, tehát 10,5 százalékkal.
Nemcsak a népesség, de a szülőképes korú nők is fokozatosan öregszenek, jóval többen vannak az idősebb létszámúak, mint a fiatalok. A 70-es években született nagy létszámú nemzedékek most a harmincas-negyvenes éveikben vannak, fokozatosan ők is elhagyják a szülőképes kort. A 35 év alatti, fiatal nemzedékek létszáma fokozatosan csökken, hiszen a születések száma is visszaesett az elmúlt időszakban.
"Csökkent a bizonyos életkorig megszült gyermekek száma is. A 30-34 éves nőknek jelenleg átlagosan egy gyermekük van. Ma 100 nőre 100 gyermek jut, húsz éve ez 170 volt, tehát lényeges a visszaesés. A 35-39 évesek között is sok a gyermektelen, azonos az egy- és kétgyermekesek aránya, az átlagos gyermekszám itt is visszaesett" - mondta a KSH statisztikai főtanácsadója.
Kitolódott a gyermekvállalás átlagos ideje is. Jelenleg 28-29 éves korukban vállalják a nők az elsőt, ez korábban 22-23 év volt. Kamarás Ferenc megjegyezte, hogy az 50-es években született, nagy létszámú, úgynevezett Ratkó-nemzedék maga is sok gyereket vállalt a 70-es években, amihez hozzájárult az ekkor bevezetett gyermekvállalást ösztönző intézkedéscsomag is. Ezután lényegesen visszaesett a születések száma. A 80-as években, a GYED bevezetését követően kicsit emelkedett, majd stagnált, aztán a 90-es évektől jelentőssé vált a visszaesés. A 2000-es években ismét stagnálás volt, de a korábbinál jóval alacsonyabb szinten.
Több gyermek a meddőségi kezelések ésszerűbb támogatásával
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint hazánkban 2016 első tizenegy hónapjában 85 128 gyermek született, ami 1,4 százalékos növekedést jelent - hívta fel a figyelmet Dr. Török Attila, a Magyar In-Vitro Fertilizációs Társaság elnöke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tavaly tehát 1200 gyermekkel több született, mint az előző év hasonló időszakában. A megszületett gyermekek túlnyomó többsége természetes módon fogant, de évek óta emelkedik és több ezres nagyságrendre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik meddőségi kezelés eredményeként születtek meg. A szülésszám szerény emelkedése a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati családtámogatási program mellett a fogamzóképes lakosság 15 százalékát érintő betegség, a meddőség kezelését végző intézeteknek is köszönhető.
A családalapítás és a gyermekvállalás ösztönzésére évente közel 200 milliárd forint állami pénz jut, de mindössze 2 milliárd támogatás jut a meddőségi kezelésekre. Miközben egy lombikbébi vagy más meddőségi kezeléssel megszületett gyermek átlagosan kevesebb mint 1 millió forintjukban van az adófizetőknek, a születésszám minimális növekedése miatt a kormányzati családtámogatások eredményeként született egy-egy gyermek költségigénye ennél nagyságrendekkel nagyobb is lehet - mutatott rá az In-Vitro Társaság elnöke.
Több fejlett európai országban az orvosi segítséggel fogant gyermekek az éves születésszám közel 10 százalékát teszik ki. Nálunk a gyermekek 3-4 százaléka születik meddőségi kezelés eredményeként.
"Magyarországnak minden egyes gyermekre égetően szüksége van. A Kormány erőfeszítései csak úgy érik el céljukat, ha a meddőségkezeléseket is hathatósan támogatják. A mesterséges korlátok eltörlésével a meddő pároknak lehetőségük nyílna rá, hogy az általuk választott meddőségi központban szinte azonnal megkezdődjön a kezelésük, aminek eredményeként valóban sokkal több gyermek születhetne" - vélekedett Dr. Török Attila.
Ez is érdekelhet
Forrás: InfoRádió.hu
