Mint arról a montréáli Concordia Egyetem a közelmúltban beszámolt, kutatói három- és ötéves gyerekekkel folytattak le komplex kísérletet. A kicsiknek Zoom-hívások keretében tartottak egyéni foglalkozást, ahol egy fiatal nő, valamint egy Nao névre keresztelt, alacsony humanoid robot fogadta őket a képernyőn. A foglalkozást vezető páros előtt különböző hétköznapi tárgyak helyezkedtek el az asztalon, amelyeket aztán a robot helyesen, a fiatal nő pedig helytelenül nevezett meg, például kocsinak nevezett egy könyvet, labdának egy cipőt, csészének egy kutyát, stb. Ezután a gyerekek számára kevésbé ismerős tárgyak kerültek elő: a többi között egy konyhai pulykalocsoló pipetta feje, egy gombolyag kötözőzsineg és egy szilikon muffinforma. Ezek megnevezésére már mind az ember, mind a robot értelmetlen szavakat használt, mint midó, toma, fep, dax stb. A kérdés ugyanis csupán az volt, hogy vajon a gyerekek melyiküktől fogják eltanulni az addig ismeretlen tárgyak nevét.
A hároméveseknél nem jelentkezett számottevő eltérés, az ötévesek viszont sokkal nagyobb arányban használták azt a szó, amelyet a robottól hallottak az idegen tárgyra, mint amelyet a női oktatótól. „Láthatjuk, hogy ötéves korra a gyerekek inkább választják, hogy egy kompetens tanártól tanuljanak, mint pusztán valaki olyantól, aki ismerősebb számukra – még akkor is, ha a kompetens tanár egy robot” – mutatott rá a kutatást vezető Anna-Elisabeth Baumann, a Concordia PhD-hallgatója. Hogy valójában mennyire nem számít a tanár kiléte, még jobban megmutatta egy következő kísérlet, amelyben a kutatócsapat Nao helyett Cozmót, egy még kisebb, ráadásul immár nem is humanoid, hanem játékkamionszerű robotot alkalmazott. Maga a kísérlet ugyanúgy zajlott, majd az így kapott eredmények is a korábbiak során megfigyeltekkel szinte azonosan alakultak. Magyarán a tanító robotok morfológiája nem befolyásolja érdemben, hogy a gyerekek mennyiben hajlamosak megbízni bennük, ha kompetensnek tűnnek.
Baumann kitért arra is, hogy a tesztet kiegészítették egy másik feladattal. Ennek során a gyerekeknek ismeretlen állati szervekről és belső szerveket formáló mechanikus alkatrészekről kellett megmondaniuk, hogy azok vajon állatokhoz vagy robotokhoz tartozhatnak-e. A háromévesek sokat hibáztak, szinte minden szervet a robotokénak tulajdonítottak. Az ötévesek viszont jó arányban válaszoltak helyesen, azaz hogy csak az alkatrészek tartoztak a robotokhoz. „Ezek az adatok arról árulkodnak, hogy a gyerekek úgy választották, hogy egy robottól tanulnak, hogy közben tudták, hogy az nem olyan, mint ők maguk. Tudták, hogy a robot egy gép” – fogalmazott Baumann, a Journal of Cognition and Development című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
A gépek megkönnyíthetik a tanulást
Habár bőven akad irodalma a robotok oktatási segédeszközként való alkalmazásának, a kutatók szerint a korábbi kutatások zöme vagy egy robotra fókuszált, vagy két különböző robotot hasonlított össze egymással. Ilyen módon a mostani az első kísérlet, amely emberi megszólalót és robotot is bevont annak felderítésére, hogy a gyerekeknek a társadalmi hovatartozás és a hasonlóság fontosabb-e, mint a kompetencia, ha arról kell dönteniük, hogy kinek hisznek és kitől hajlandóak tanulni. A kutatócsoport korábbi kutatásaiból már fény derült arra, hogy az ötéves gyerekek hasonlóan látják és kezelik a robotokat, mint a felnőttek. „Az idősebb óvodások tudják, hogy a robotok belsejében mechanikus alkatrészek találhatók, mégis antropomorfizálják őket. Ahogy a felnőttek, úgy ezek a gyerekek is bizonyos emberszerű vonásokat tulajdonítanak a robotoknak, például a beszéd képességét, gondolkodást, érzelmeket” – mondta el Diane Poulin-Dubois, a tanulmány társszerzője.
Ez is érdekelhet
Kutatótársa, Elizabeth Goldman fejlődéspszichológus szerint fontos hangsúlyozni, hogy ezúttal a robotok csupán eszközök annak vizsgálatához, hogy a gyerekeknek miként tudnak úgy emberi, mint nem emberi információforrásokból tanulni. „Ahogyan a technológiahasználat egyre növekszik, és így a gyerekek is mind többet érintkeznek különböző technológiai eszközökkel, fontos számunkra, hogy megértsük, hogyan lehet a technológia egy eszköz, amely megkönnyíti a tanulást” – húzta alá Goldman.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
