"A legtöbb anyának van egy kedvenc gyermeke, akihez nehéz helyzetben nagyobb valószínűséggel fordul, és később ettől a gyermektől is várják el az időskori gondozást" - magyarázta Jill Suitor szociológus professzor, aki kollégáival 234 hatvanöt és hetvenöt, legalább két felnőtt gyermekekkel rendelkező idősödő anyát vizsgált meg. "Amikor pedig az anyák ezt az ellátást nem a kedvenc gyereküktől kapták meg, nagy arányú depressziós tünetekről számoltak be, mint például a szomorúság, alvászavar és a magány érzése". Bár az anyák értékelték bármely gyermekük által nyújtott gondoskodást, ez nem okozott pozitív változást a kapcsolatokban. A kutatók meglepő módon azt is megfigyelték, hogy a magukra hagyott anyák kevésbé reagáltak rosszul, mintha nem kedvenc gyermekük gondoskodott volna róluk.
A kutatók személyes interjúkat készítettek az édesanyákkal és kiderült, hogy a nem preferált gyermek segítsége stresszes állapotot okoz náluk. A szakember szerint azért lehetséges, mert válsághelyzetben érthető módon olyan személyekkel szeretnénk beszélgetni, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak és megértenek.
Volt egy édesanya, aki például inkább távolabb élő lánya segítségét szerette volna kérni, mint a közelebb lakó gyermekét. Az asszony elmondta, hogy vele bármikor beszélhet, mindig megértik egymást, míg a közelebb lakó gyermeke csak bosszankodik a problémáin és nem értik meg egymást.
A felmérés a 13 éves, Within-Family Difference Study című családi kapcsolatokat feldolgozó tanulmány része.