Mint ismert, a közelmúltban új kiegészítéssel bővült a terhesség megszakításához szükséges igénylőlap. Ennek értelmében szeptember 15-étől az abortuszt kérő nőket vizsgáló szülész-nőgyógyászoknak rögzíteniük kell, hogy „egyértelműen azonosítható módon bemutatták a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” – vagyis a baba szívhangját – a pácienseiknek a végleges döntés meghozatala előtt.
Az új abortuszszabályozás bejelentésére sok szervezet reagált már. Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa a nők kínzásának nevezte az új szabályt. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az érvényes jogszabályok szerint egy 12 éves magyar fiatal már szexelhet egy másik, 18 évnél nem idősebb tinédzserrel, egy 14 éves pedig már bárkivel létesíthet szexuális kapcsolatot, tehát nagykorú személlyel is. Mindezt úgy, hogy 2021 óta – a vonatkozó jogszabályok változása miatt – drasztikusan csökkent az iskolákban a szexuális edukációt és nemi nevelést célzó foglalkozások száma. „A nemzeti alaptanterv tartalmában jelenleg nem biztosít lehetőséget arra, hogy a gyerekek a szexuális edukáció körébe tartozó kérdésekben (így például az abortusz kapcsán) valódi információkhoz jussanak” – fogalmaztak. „Az abortusz egy krízishelyzet, amiben érzékenyen kell eljárni” – tették hozzá.
Társadalmi vita és szakmai egyeztetés nélkül döntöttek
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is kommentálta már a terhességmegszakítással kapcsolatos új szabályozást. Mint mondták, a módosítás nem ellentétes a kamara etikai kódexével, illetve annak alapelvével, a kiegészítés ráadásul csak adminisztratívan módosítja a meglévő protokollt. A nőgyógyásznak ugyanis eddig is meg kellett győződnie magzat életjeleiről, arról pedig köteles volt tájékoztatni a várandós nőt is. A MOK ugyanakkor rámutatott, hogy a módosítás bevezetését nem előzte meg sem társadalmi vita, sem szakmai egyeztetés. Lénárd Rita, a MOK alelnöke az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában is kihangsúlyozta, hogy nagyon sokszor mondták már el az elnökségben, hogy a rendeletek előtt hiányolják a társadalmi egyeztetést.
Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítást megelőzően a társadalom nem tudott beszélni, vitát folytatni a kérdésről. Az elnökség ezért úgy döntött, elindítanak ők egy társadalmi egyeztetést. „Megszervezünk egy olyan rendezvényt, ahová minden szakterület, minden érintett egy-egy képviselőjét meghívjuk egy rövid vitaindító, gondolatébresztő felszólalásra, és nagy teret adunk, kétszer annyi időt” – hangsúlyozta.
Ez is érdekelhet
Mint kiderült, a rendezvény nyílt lesz, de a részvételt regisztrációhoz kötik majd. Lénárd Rita hozzátette, szeretné, ha ezentúl mindenkinek lehetősége nyílna felszólalni minden – hasonlóan komplex és érzékeny – témával kapcsolatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
