Az iskolák újranyitását sok szempont befolyásolja, ha például továbbra is tartani kell a másfél méteres távolságot, akkor nehezen elképzelhető - jelentette ki Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az oktatási akciócsoport tagja. Ugyanakkor megjegyezte, hogy külföldön is több megoldás született, hiszen a legtöbb, korlátozásokat már feloldó országban nem állt vissza teljesen az oktatás hagyományos rendje. Van, ahol délelőtti és délutáni elosztásban oldották meg a bejárást, vagy van, ahol felváltott napokon járnak iskolába a diákok.
Álláspontjuk szerint az első négy évfolyamnak érdemes megnyitni a kapukat, mert a gazdaság újraindulásával a szülőknek munkába kell járniuk, ez a korosztály pedig még felügyeletet igényel. "Utazás szempontjából az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, mert jellemzően lakóhelyhez közeli intézményekbe járnak" - tette hozzá.
Fontosnak tartják továbbá, hogy a települések maguk dönthessenek arról, hogyan kezdik újra az oktatást, illetve a szülőknek sem tennék kötelezővé, hogy máris iskolába járassák a gyerekeiket. A párhuzamos, vagyis az egyszerre történő digitális és helyi oktatást viszont semmiképp nem támogatják, hiszen erre nincs elegendő és megfelelő munkaerő.
Az oktatási akciócsoport véleménye szerint a tanév végét nem kéne kitolni és a következő a szokásos szeptember 1-jével kezdődhetne. Abban viszont egyet értenek a szülők többségével, hogy a járványhelyzet miatt az idei nyári szünetben fokozottabb ügyeletet kéne biztosítani azoknak, akik ezt igénylik. Horváth Péter azonban hangsúlyozta, hogy ők csupán javaslatokat tudnak tenni, a döntést a kormánynak kell meghoznia.
Egy végzős osztály védőmaszkos érettségi tablóképekkel állít emléket a rendhagyó tanévnek. A nem mindennapi képeket az nlc.hu cikkében nézheti meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
