A kérdést az amerikai kongresszus demokrata képviselője, Alexandria Ocasio-Cortez tette fel, súlyos vitákat kavarva vele. A qubit.hu a képviselő kijelentésére reagálva áttekintette a témába vágó filozófiai kérdéseket, egyszersmind valamiféle megoldást keresve rájuk.
Árt-e a gyereknek, ha megszületik?
A kérdés tehát: mivel a ma születő gyerekek életszínvonala a klímaváltozás miatt előreláthatóan jóval alacsonyabb lesz, mint a miénk, vajon ki szabad-e tennünk őket ezeknek a megpróbáltatásoknak azáltal, hogy életet adunk nekik, vagy sem? Más szóval, ebben az esetben nem az a kérdés, hogy a gyerekvállalás rossz-e a bolygónak vagy a társadalomnak, hanem az, hogy rossz-e a születendő gyereknek magának.
A lap szerint az egyik lehetséges válasz, hogy igen. Mégpedig azért, mert valamilyen értelemben ártunk vagy kárt okozunk a gyereknek azzal, ha egy olyan viszontagságokkal teli világba születik, mint amilyen a 21. század felmelegedő korszaka. De mégis mekkora szenvedés vár a klímaváltozás miatt ma megszülető gyerekekre? A Qubit cikke Travis N. Riedert, a Johns Hopkins egyetem populációetikával foglalkozó kutatóját idézi, aki a túlnépesedésről, a klímaváltozásról és a gyereknemzés moralitásáról szóló könyvében megjegyzi: "ha a gyerekem 80 évet él, minden valószínűség szerint megél és megtapasztal élelmiszer- és vízhiányt, járványokat, gyakori, katasztrofális viharokat, klímamenekültek tömeges migrációját, és a mindezekből következő gazdasági és politikai destabilizációt."
Nem könnyű mérlegelni
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De hogy mégse legyen ilyen egyszerű választ adni a kérdésre, a lap arra is felhívja a figyelmet, hogy általában akkor szoktuk azt gondolni, hogy a nemlét kívánatosabb valaki számára, mint az élet, mikor az illető szinte semminek az elérésére nem képes, ami az ember életébe értéket és boldogságot visz. Ha például tudjuk, hogy a gyerekünk jó eséllyel folytonos, soha nem szűnő, bénító fájdalomban fog élni, tudjuk, hogy nem lesz képes tartalmas emberi kapcsolatokat kialakítani, önállóan vezetni az életét, megtapasztalni a boldogság akár minimális formáját, és így tovább. Minderről a Qubit azt írja, elégséges ok lehet arra, hogy azt gondoljuk, helyesebb, ha egyáltalán nem vállalunk gyereket.
De vajon csakugyan azt kell gondolnunk, hogy a klímaváltozás viszontagságai között élő következő generáció tagjai ugyanúgy képtelenek lennének az emberi életet értékessé tévő dolgok elérésére, mint valaki, aki nem szűnő, bénító fájdalomban éli az életét? Vajon a Rieder által prognosztizált szuperviharok, klímamigráció és politikai instabilitás közepette nem élhet az ember olyan életet, amelyben talál valamiféle értéket és értelmet?
Korábban is voltak katasztrófák
A lap felidézi, hogy az emberi történelem gyakorlatilag tele van tűzdelve különféle konfliktusokkal, háborúkkal és hasonló megpróbáltatásokkal. Mindebből pedig adja magát a kérdés: a történelem során vajon a legtöbb embernek azt kellett volna gondolnia, hogy jobb lett volna, ha meg se születik? Vagy épp ellenkezőleg: gondolhatjuk, hogy az ember ilyen körülmények között is élhet olyan életet, amelyet végső soron érdemes volt élni? Ha az utolsó kérdésre a válasz igen, akkor a lap szerint a következő generáció nem kérheti majd számon rajtunk, hogy miért hoztuk világra őket ilyen viszontagságos időkben.
A lap azonban egy további, szintén nem elhanyagolható tényezőre is felhívja a figyelmet: a középkori jobbágynak alkalmasint semmiféle reális esélye nem volt arra, hogy megakadályozza, hogy a gyerekei maguk is jobbágyként, éhínségeknek, háborúknak és járványoknak kiszolgáltatva éljenek. Számunkra, ma élő emberek számára ezzel szemben még mindig nem teljesen késő, hogy tegyünk valamit a klímaváltozás ellen, illetve hogy hatásait mérsékeljük. Ez szintén rendkívül fontos annak szempontjából, hogy vajon elfogadható-e gyereket vállalni vagy sem.
Tennünk kell gyerekeink jövőjéért
Meglehet, elérkezik egy olyan pont a jövőben, amikor a klímaváltozás katasztrofális hatásai olyannyira elkerülhetetlenné válnak, e hatások pedig olyan mértékű szenvedést hoznak az emberiség egészére, hogy a gyerekvállalás valóban erkölcsileg elfogadhatatlanná válik. De mivel a lap szerint ezt a pontot még nem értük el, így mindaddig nem tekinthetjük megengedhetetlennek a gyerekvállalást, amíg kellő erőfeszítést teszünk, hogy a lehetőségeinkhez mérten mérsékeljük a klímaváltozás káros hatásait. Ami azonban a Qubit szerint megengedhetetlen: gyereket vállalni, majd karba tett kézzel nézni, ahogy a világ, amelyben a gyereknek élnie kell, a pusztulásba rohan.
Legjobban: