„Karsai Dánielnek jelenleg nincs lehetősége arra, hogy döntsön az élete végéről. Ám nem csak saját magáért küzd, hanem jelenlegi és leendő sorstársainak nevében is beszél nap mint nap a helyzetéről” – nyitotta meg Dr. Stánicz Péter ügyvéd az Életvégi döntések filozófiai és jogelméleti kérdései című eseményt. Az ügyvéd szerint – aki Karsai Dániel álláspontját képviselte a beszélgetésen – „ha dönthetünk a halálunkról, az lehetőséget ad arra, hogy a saját életünk irányítói legyünk.” Mindehhez a jog eszköztárat nyújthat, ami abban is segíthet, hogy a rengeteg érintett szakma álláspontjait közelíthessék egymáshoz ebben az érzékeny témában.
„Jogászként az is a feladatunk, hogy levegyük a terhet azoknak a válláról, akik a haldoklók ellátásában nap mint nap részt vesznek. Nekik ugyanis arra már végképp nincs energiájuk, hogy rendszerszinten változást érjenek el ebben az ügyben” – fogalmazott Dr. Stánicz Péter. A konkrét ügyet, Karsai Dániel helyzetét speciálisnak nevezte, mert bár a betegek jelenleg visszautasíthatják az életben tartó kezelést, aki azonban ALS-ben szenved, erre nem képes. „Azért dolgozunk, hogy az eutanázia ne csak hangzatos jogelv legyen, hanem az érintettek számára maga a realitás” – emelte ki az ügyvéd. Hozzátéve, hogy bár vannak, akik tartanak a visszaélésektől, ez azonban nem elegendő érv arra, hogy ezt a jogot senki számára ne tegyük lehetővé. A körülmények széleskörű vizsgálatával ugyanis a visszaéléseket gyakorlatilag ki lehet zárni.
Gyorsan, fájdalommentesen vagy hosszasan, kínok közt
Mindenki gyors és fájdalommentes halálra vágyik, az emberek többsége azonban lassan és szenvedések közepette távozik, hiszen az orvoslás fejlődésével az életet már szinte a végletekig meg lehet hosszabbítani – avatta be a hallgatóságot Dr. Kovács József orvos, bioetikus, aki szerint ma már senkit nem engednek gyorsan meghalni, a hosszú haldoklás pedig előtérbe hozta az eutanáziáról való gondolkodást. Karsai ügyével kapcsolatban kifejtette: régen az ALS betegek is sokkal gyorsabban meghaltak, nem volt szükség döntéshozatalra, mára azonban a modern technikával évekkel meghosszítják a szenvedést, ha valaki nem utasítja vissza. „Sajnos vannak olyan kilátástalan helyzetek, amikben az életvégi döntés teljesen reális lehet. A beteg önrendelkezési jogát pedig ebben is biztosítania kell a jogrendnek” – fogalmazott. Dr. Kovács József szerint kristálytiszta jogi szabályozásra lenne szükség, amíg pedig ez nincs meg, addig óriási teher nyomja az orvosok vállát. Meggyőződése: ha az ellátást megelőzően aláírná a beteg, hogy kéri-e az újraélesztést vagy az életfenntartó kezeléseket, sokkal tisztább lenne a helyzet.
A haldoklással kapcsolatban kiemelte: az életminőséget mindenki csak saját maga tudja megítélni, hiszen van, hogy valakiről azt gondoljuk, már biztosan csak szenved, holott ő maga ezt nem feltétlenül így éli meg. Véleménye szerint ezért lenne fontos az önrendelkezéshez való jog kiterjesztése. És bár a legtöbb országban van lehetőség a passzív eutanáziára, az aktív eutanáziát csupán nyolc államban engedélyezik. Pedig mindkét esetben „ugyanaz a végrehajtó szándéka és tettének következménye, tehát morális értelemben nincs nagy különbség a kettő között.” Pontosan kell ugyanakkor jogilag szabályozni mindkét lehetőséget, hogy ne élhessen vissza például a hozzátartozó a beteg halálával.
Mindenki csak saját maga dönthet
A gyógyíthatatlan betegeknél el kell érni, hogy elfogadják a helyzetüket. Jobb esetben még időben el is jutunk velük idáig – fejtette ki Csikós Dóra. A Magyar Hospice Alapítvány mentálhigiénés szakembere szerint otthon nem mindig lehet ezt megbeszélni, ehhez sok esetben szakember segítségére van szükség. A méltóságot pedig valószínűleg máshogy ítéli meg egy fiatal, egészséges ember, mint egy gyógyíthatatlan beteg, azt tehát mindig az adott élethelyzet határozza meg.
Dr. Biró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány szakpszichológusa szerint bár sokat beszélünk a halálról, ezt azonban legtöbbször felszínesen tesszük, és amikor bennünket vagy szerettünket ér el egy komoly betegség, ennek lehetőségéről nem esik elég szó. Ha pedig az érintett már nem tud nyilatkozni arról, hogy akarja-e így folytatni, a rokonok sem rendelkezhetnek a sorsáról. „Racionális öngyilkosság az, amikor higgadtan, az alternatívákat végiggondolva és az érintettekkel is konzultálva úgy dönt valaki, hogy meg akar halni. Erre jelenleg itthon nincs jogi lehetőség” – mondta el a szakpszichológus, aki szerint a betegek többsége kevés tanácsot kap az orvosától, ezért nincs is tisztában a lehetőségeivel. Kiemelte: hogy mit "illik" megosztani a beteggel az állapotáról, abban nagyon magára van hagyva az orvos, így pedig a beteg elsodródik a haláltól, tehát az autonómiája is sérül.
Az aktív eutanáziával kapcsolatban hangsúlyozta: ezt minden országban, ahol lehetővé teszik, hosszú folyamat előzi meg, amely során bármikor meggondolhatja magát a beteg. Egy néhány évvel ezelőtti svájci felmérés eredményeit elemezve elmondta: ha enyhíthető a szenvedés, a betegek többsége végül eláll a tervétől, ám aki úgy érzi, hogy csorbul az autonómiája vagy fájdalmai elviselhetetlenek, az végül marad az eredeti elképzelésnél, vagyis kéri a kegyes halált. „Az aktív eutanázia bevezetése kapcsán ellenérvként szokták felhozni, hogy az a palliatív ellátásnak szab majd gátat, ám ha a beteg széles körű tájékoztatást kapna, tudná, hogy meddig mehet el az életfenntartó kezelésekkel és a fájdalomcsillapítással, így tudni fogja azt is, amikor mindezekre már nincs lehetőség” – húzta alá a pszichológus.
Az orvosok célja mindig az élet fenntartása
Az orvosok nem tudnak mindig kiszakadni az életcentrikus segíteni akarásból, ők ugyanis azt tartják szem előtt, hogy az életet mindenáron meghosszabbítsák. Emiatt a hazai orvostársadalom nagyon megosztott abban, hogy mennyire képviselhetik a beteg felé az életvégi döntés gondolatát – mutatott rá Dr. Tari Gergely. A filozófus, bioetikus szerint akinek a családjában sosem jött elő ez a téma, nehéz, ha hirtelen felelős döntéshelyzetbe kerül egy életvégi helyzetben. A konkrét ügy kapcsán elmondta: Karsai Dániel a sajátja mellett további nyolc és félmillió potenciális áldozat méltóságáért küzd.
Az, hogy miként gondolkodunk életről és halálról, nem magánjellegű kérdés. Azzal, hogy magánügyet csinálunk belőle, tabusítjuk a témát. A méltóság is magánjellegű, szubjektív dologgá vált, holott ez egy összetett filozófiai fogalom, tehát sokkal objektívebb, mit hogy arról mindenki gondol valamit – fejtette ki Dr. Nemes László filozófus. A Semmelweis Egyetem bioetikusa szerint kettős diskurzusban veszünk részt, vagyis beszélünk méltóságról, kegyes halálról, ugyanakkor ezt egy jogi háttérrel alátámasztott, orvos által végrehajtott dolognak tartjuk. Az igazság azonban, hogy az orvos mindig egy intézményrendszert is képvisel.
Mit mond a jog?
Az eutanáziára különböző szabályok vonatkoznak a világ országaiban, de alapvetően egyre több helyen engedélyezik. A jelenleg hatályos egészségügyről szóló törvény értelmében Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 18 éven felüliek szabadon dönthetik el, hogy igénybe akarnak-e venni egy adott egészségügyi ellátást. Életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha valaki olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan és halálhoz vezet. Ez az úgynevezett passzív eutanázia az egyetlen formája a kegyes halálnak, melyet a törvény jelenleg megenged. Az aktív eutanázia azonban Magyarországon nem engedélyezett, vagyis az orvos nem segítheti halálba a betegét, még ha ő maga kéri, akkor sem. Ezt a magyar jogrendszer emberölésként kezeli, és úgy is bünteti.
„Bármilyen döntés is születik az ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nyilvános tárgyalásán, az kötelező érvényű lesz a magyar döntéshozók számára, ám ha ez itthon mégsem teljesül, annak nem lesz jogi következménye. Szemben egyébként a luxemburgi székhelyű Európai Bírósággal, amelynek döntéseit valamennyi tagállamnak fenntartások nélkül el kell fogadnia, és az abban foglaltakat végre kell hajtania. Éppen ezért a szóban forgó jogvitában valószínűleg szükség lesz az ő döntésükre is" – nyilatkozta honlapunknak korábban Kertész Gábor jogász, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola tanára.