Idén 135 ezer lakás eladására lehet számítani Magyarországon a mostani kilátások szerint, ami még jelentősen elmarad a 2019-ben elért, majdnem 160 ezres adásvételtől, a koronavírus-járvány utáni mégis élénkülésnek mondható. Jelentős áremelkedést viszont nem hozott a pandémia, sőt: az eladásra kínált lakások és házak eredetileg meghirdetett árát sok tulajdonos még mérsékelte is - derült ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
A tavaly és idén az érintett eladók átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat egy-egy változtatás során. Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forint engedményt jelent, és még ilyenkor is ott van az esetleges további alku lehetősége.
Belátták, hogy nem végtelen a fizetőképes kereslet
"Ma már országos szinten nem lehet tempós áremelkedésről beszélni, hiszen a vásárlóerő számos városban, lokációban elérte a maximumot. Többek között Budapesten, ahol a 2014-ben kibontakozó lakáspiaci boomtól kezdve jelentős drágulás ment végbe, majd az áremelkedés nagyon lelassult 2019 második felében és a pandémia megjelenésekor" - ismertette Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mint mondta, sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, mert nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha viszont engednek az árból, hamarabb jöhet vevő, ami elengedhetetlenül szükséges, ha az eladók azért árulják a lakásukat, mert ők maguk is költözni szeretnének - tette hozzá a szakértő.
Vidéken más a helyzet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ingatlan.com szerint a fővároson kívüli piacon némiképp más a helyzet: a megyei jogú és a kisebb városokban a tavaly a koronavírus -járvány hatás miatt emelkedett az árat csökkentő eladók aránya, de az idén már visszaállt a korábbi, 70-75 százalékos szintre. A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka emelte az árat, miután meghirdette az ingatlant, tavaly viszont csak 30 százalékuk tett így.
A községek eredményében szerepet játszik a falusi CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) is, amelynek keretében állami támogatással lehet vásárolni vagy korszerűsíteni az ottani ingatlanokat. Emellett a nyaralótérségekben lévő községek népszerűsége is jelentősen élénkítette a települések ingatlanpiacát.
Az országos lakáspiaci áraknál a koronavírus-járvány tavaly tavaszi megjelenése megtorpanást hozott. A nyaralókról azonban már nem mondható el ugyanez. Kattintson!
