Az elmúlt hónapokban szerte a világon, így Magyarországon is gyakrabban okoz fertőzést egy már ismert gennykeltő baktérium, a Streptococcus A (GAS). 2022 decemberében RSV-járvány, idén januártól áprilisig pedig az utóbbi tizenhárom év leghevesebb influenzajárványa zajlott, szokatlanul hosszú ideig tartó, széles járványgörbével. Emellett talán a korábbi évek távolságtartása miatti általánosan elmondható immungyengülés is hozzájárult ahhoz, hogy a streptococcus elleni védelem sok mindenkiben nagyon legyengült. Az alapvető higiéniás szabályok tömeges be nem tartása mellett ezért minden esély megvolt arra, hogy most már tömegesen és járványos formában lássuk a magyarországi lakosságban is a Streptococcus-fertőzés különböző formáit. Ez nem meglepő, más országokban is hasonló tendenciákat dokumentálnak a járványügyi hatóságok.
„A múlt ősz, tél és idei tavasz egészen mostanáig azonban olyan esetszám-emelkedést produkált a praxisomban, ami az elmúlt 30 év tapasztalatában példátlan. Tavaly ősszel Magyarországon egy ritkán látott kórkép tömeges előfordulását konstatáltuk a gyermekpopulációban: a Coxsackie A-16 vírus által okozott kéz-láb-száj hólyagos kiütéses betegséget. Már ekkor jónéhány GAS-fertőzést, skarlátos esetet lehetett látni. Tehát tudni lehetett, hogy a Streptococcus (GAS) cirkulál a magyarországi populációban” – mutatott rá dr. Papp László, az RMC Clinics gyermekgyógyász-infektológusa.
A baktérium a többi között tüszős mandulagyulladást, gennyes középfülgyulladást, arcüreggyulladást, homloküreggyulladást, kötőhártya-gyulladást, tüdőgyulladást okozhat. A fertőzés következtében a fertőzött területen és környékén tályogok alakulhatnak ki. Nagyon súlyos, nem gennyes szövődmény a reumás láz, valamint a veseszövet-gyulladás. „A legsúlyosabb esetekben a GAS invazív fertőzések okozója lehet, azaz a behatolási területet elhagyva véráramfertőzést, azaz szepszist, ritkábban akár szívbillentyű-fertőzést, vagy akár távoli szervek másodlagos gennyes fertőzéseit (például agyhártya-gyulladást vagy agytályogot) is eredményezhet” – mondta el a szakorvos.
A GAS szempontjából egy másik behatolási terület a bőr. Ebben az esetben a szőrtüszők útján vagy a bőr sérülésein keresztül jut be a kórokozó. Ilyenkor gennyes furunkulust, bőrtályogot láthatunk. Gyermekkorra jellemző felületesebb bőrfertőzés az ótvar. Gyermekek arcán az orrnyílás alatt és a száj körül látjuk sokszor. Ennél valamivel mélyebb bőrfertőzés az orbánc. „Idősebbeknél főleg a rossz keringésű alsó végtagok bőrén fordul elő, és a vakarózás következtében történik a kórokozó behatolása. Gyermekeknél többnyire az arc és a nyak bőrén látható. A fertőzés magas lázzal jár, és gyanú esetén azonnali vénás antibiotikumkezelést és kórházi felvételt igényel a beteg ellátása” – hívta fel a figyelmet Papp doktor. „Gyakori a skarlát is gyermekkorban, ezt az utóbbi hónapokban elég gyakran láthattuk is Magyarországon. Kezelése megegyezik a tüszős mandulagyulladás kezelésével. Egy másik ritka toxintermelő törzs okozza a kifejezetten súlyos, több szervi elégtelenséggel járó kórképet, melynek angol neve streptococcal toxic shock syndrome (STSS).”
Az elmaradó vagy elégtelen kezelés szövődményekhez vezethet. „Maradandó károsodás például az akut reumás láz kapcsán fellépő szívbelhártya-, szívizom- és szívkülhártya-gyulladás, illetve az ebből fakadó heveny szívelégtelenség vagy szívbillentyű-elégtelenség. A súlyos toxikus sokk szindróma esetében is sérülhet valamely szervrendszer oly mértékben, hogy tartós elégtelenség vagy funkciócsökkenés lépjen fel. Immunológiai jellegű következmény a veseszövet-gyulladás, ez általában hónapok alatt kezelés hatására elmúlik. Az akut reumás láz ízületi megnyilvánulási formája egy olyan szövődmény, amely vándorló nagy ízületi gyulladással jár gyermekkorban” – figyelmeztetett a szakember.
Így terjed a fertőzés
A fertőzés nem a levegőben terjed, mint a kanyaró, és nem is cseppfertőzéssel, mint az influenza, továbbá nem feco-orális módon, mint a szalmonella. A fertőző, azaz a kórokozót a felső légúti váladékában hordozó tünetes beteg vagy tünetmentes hordozó váladékaival való direkt kontaktus útján kapható el. Tehát puszilkodás, csókolózás, közös szívószál- és pohárhasználat, közös tálból való étkezés, evőeszközök megosztása útján. De a bőrgyulladásokkal járó fertőzéses betegek érintése is gyakran jár megfertőződéssel. A megfelelő személyi higiéné elmaradása, valamint a hatékony és gyakori kézmosás elmaradása vezet legtöbbször a fertőzés terjedéséhez.
A klinikai diagnózist fel lehet állítani nagyon típusos esetben, például skarlát esetében a tünetegyüttes megléte alapján. Egyéb esetben pontos diagnózist mikrobiológiai vizsgálattal nyerhetünk. „A rendelőben vagy betegágy mellett néhány perc alatt elvégezhető gyorstesztre is lehetőség van, amely ugyanúgy antigén alapú, mint a koronavírus-járvány során megismert SARS CoV-2 Ag teszt. Negatív gyorsteszteredmény kapcsán javasolt a körülbelül két napot igénybe vevő tenyésztéses vizsgálat elvégzése” – mondta el dr. Papp László.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fertőzés antibiotikummal kezelhető. „A kórokozó GAS az elmúlt hét évtizedben alkalmazott antibiotikumkezelések ellenére megtartotta teljes penicilinérzékenységét. Az antibiotikumkezelés több célt szolgál, melyek közül a legfontosabb a reumás láz megelőzése. Másrészről nyilván a gennyes helyi, illetve távoli invazív fertőzések, szövődmények megelőzése is fontos. A kezelés célja a kórokozó teljes kiirtása a megtámadott testrészről, illetve a testből. Ennek a célnak minimum tíznapos kezelés tud csak eleget tenni” – magyarázta a gyermekorvos. Hozzátette, többször is meg lehet fertőződni a kórokozóval, de folyamatosan, illetve hosszú ideig is lehet hordozó valaki gyakori tünetes fellángolásokkal. Nem érdemes ezzel a kórokozóval ujjat húzni. Gennykeltő kórokozóról van szó, az egyike az úgynevezett húsevő baktériumoknak.
Kik vannak veszélyben?
Mindenki veszélyeztett. Nincs egyetlen olyan betegségtípus sem, amely kifejezetten fokozott kockázatot jelentene, mert még a legegészségesebb ember is súlyosan megbetegedhet váratlanul egy GAS-fertőzés kapcsán. Ezzel együtt a gyerekek és az idősek többször szenvednek el kötőszöveti, invazív és szövődményes fertőzéseket.
Ez is érdekelhet
A személyes higiénia a legfontosabb, kiemelten a kézmosás. „Nyilván amikor valakinek fáj a torka, akkor mellőzni kell a pusziadást, evőeszközök megosztását, közös tálból ebédelést, közös pohár használatát. A környezeti felületekről a kezünkön átmenetileg megjelenhetnek ezek a baktériumok egy másik fertőző beteg korábban otthagyott nyálmaradványából, ezért fontos a kézmosás. Olyan szülő, aki ótvaros vagy keléssel küszködő gyermeket kezel, vagy olyan kisdedet ápol, akinek az orrából bőséges genny ürül, szintén nagyon gondosan takarítsa a területet és kezelje a beszennyezett eszközöket fertőző hulladékként, illetve lehetőleg használjon az ilyen tevékenység során egyszer használatos gumikesztyűt is” – tanácsolta dr. Papp László.
