A depresszió fogalmát nagyon sokan rosszul használják, és úgy gondolják, a lelki eredetű betegségek nem többek pusztán múló lehangoltságnál vagy szeszélyes hangulatingadozásnál, esetleg jellembeli gyengeségnél. Ezzel pedig nemcsak a depressziós személyt bélyegzik meg - és így súlyosbítják a problémáját is -, de bagatellizálnak egy olyan betegséget, amely a fejlett országokban az egyik legkomolyabb egészségügyi problémává nőtte ki magát. Világszerte 300 millió embert érint valamilyen mértékben a depresszió, csak Európában 40 millió lakosnál diagnosztizálták a betegség súlyos, úgynevezett major (MDD) formáját. Megfelelő kezelés hiányában ráadásul nem csupán az érintetteket, de azok családját is súlyosan megterhelik a betegséggel járó panaszok.
A magyar statisztikák a legrosszabbak Európában
Az Eurostat néhány éve végzett kutatása szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 6,8 százaléka szenved a depresszió tüneteitől. Nőknél még nagyobb, 7,9 százalék ez az arány, nehéz azonban pontos számokat mondani erről a sok esetben lappangó betegségről. A statisztikákat torzíthatja, hogy a "macsókultusznak" megfelelni vágyó férfiak jóval kisebb arányban fordulnak orvoshoz a különböző testi-lelki panaszaikkal, ezért köreikben valószínűleg még ennél is jóval nagyobb az érintettek aránya. Összességében azonban mindkét nemnél rengeteg a diagnosztizálatlan eset.
A vizsgált EU-tagországok közül az Eurostat adatai szerint Magyarországon okozza a legtöbb gondot a depresszió, a felnőtt lakosság 10,5 százaléka szenved a tüneteitől. Egy kicsivel alacsonyabb csupán ez az arány Portugáliában (10,4 százalék), a harmadik helyen pedig meglepő módon a jóléti modellben éllovas Svédország áll 9 százalékkal. A listán legjobban a csehek és a szlovákok teljesítették, az előbbi lakosságának csupán 3,2, míg az utóbbinak 3,5 százaléka szenved a depresszió valamelyik tünetétől.
Sajnos nem felnőttkorban találkozhatunk először a betegséggel, a depresszió ugyanis már a gyerekeknél megjelenhet, és gyakran találkozni vele a tinédzsereknél és a fiatal felnőtteknél is. A 18 év alattiak körében a serdülőkor a legkritikusabb ebből a szempontból, ilyenkor ugyanis a fiatalok nemcsak testileg és lelkileg mennek át komoly változásokon, de a felnőttkorba belépve a felelősségeik és feladataik is nyomasztó teherként ereszkedhetnek a vállaikra. A tinédzser ráadásul sok esetben a szerettei elől is elzárkózik és nem osztja meg velük a problémáit, a szülőknek és testvéreknek így különösen fontos odafigyelni az apró, intő jelekre. A depresszió tehát nemcsak az abban szenvedő személyre, de közvetve annak egész családjára hatással van. Viszont a szerető családi közeg a gyógyulásban is jelentős szerepet játszhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A család szerepe kulcsfontosságú a gyógyulásban
A betegség nem jelentkezik állandóan ugyanolyan intenzitással, időnkénti fellángolások, más néven epizódok követhetik egymást. Ezek az epizódok a legtöbb betegnél néhány hónapig tartanak, az esetek 20 százalékában azonban a két évet is meghaladhatja. Kezelés nélkül a depressziós személy állapota hasonlóan változó intenzitással, de folyamatosan romlik, a folyamat végén az önellátásra is képtelenné válik és fennállhat az öngyilkosság kockázata is.
Más súlyos betegséghez hasonlóan a depresszió gyógyulási esélyein is sokat javíthat az, ha időben orvoshoz fordulnak a panaszokkal. Mivel a beteg sok esetben nem is tud az érintettségéről - vagy egyszerűen fél a stigmatizációtól -, sok esetben egy hozzátartozó kér időpontot egy szakemberhez. A hozzátartozók, család támogatása a tünetek súlyosbodása esetén legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. A legnehezebb időszakban fontos, hogy az érintett ne maradjon magára, megfelelő támogatás mellett az epizódok is lerövidíthetőek.
A mentális egészségügyi ellátás világszerte súlyosan alulfinanszírozott, a Lancet című orvosi szaklap kutatása szerint ráadásul a probléma a következő évtizedekben tovább súlyosbodik majd. A tanulmányt publikáló szakemberek szerint a fizikai egészség kezeléséhez képest jóval elhanyagoltabb a mentális egészség fejlesztése. Emiatt a munkahelyi hiányzások egyik fő oka a depresszió lesz. Ezzel megerősítették az Egészségügyi Világszervezet jóslatát is, amely szerint 2030-ra a major depresszió világszerte a legnagyobb betegségteherré válik, meghaladva az olyan gyakori betegségek társadalmi terhét is, mint például a diabétesz vagy a magas vérnyomás.
Ez is érdekelhet
A cikk megjelenését támogatta a Janssen-Cilag Kft.
