Ghostingról akkor beszélünk, amikor valaki magyarázat nélkül megszakítja valaki mással a kapcsolatot. A modern technológiának köszönhetően egyszerűen meg lehet oldani, hogy valakinek az üzeneteire, hívásaira nem reagálunk, vagy akár le is tilthatjuk minden felületen – írja a PsyPost.
Fáj, ha egy barátságot kell feladni
Korábbi felmérések szerint a fiatalok 30 százaléka ghostolt már valakit életében, 25 százalékuk már volt a „kidobott” fél, 44 százalékuk pedig már mindkét oldalt megtapasztalta. Michaela Forrai, a Bécsi Egyetem kommunikáció tanszékének professzora szerint az emberek másként élik meg azt, amikor egy barátjuk, illetve amikor a partnerük ghostingolja őket.
Tanulmányokhoz közel 1000 embert kérdeztek ki a témában kétszer, négy hónap különbséggel. Bár a ghosting kifejezést magát nem használták, arra voltak kíváncsiak, miért szakítják meg magyarázat nélkül valakivel a kapcsolatot.
„Különösen a barátok közötti ghostingolás érdekelt, valamint azoknak a szempontjára voltam kíváncsi, akik tudatosan zárnak ki valakit az életükből. Bevallom, ebben nekem is van tapasztalatom: volt, hogy én ghostingoltam ismerőst” – vallotta be Forrai.
Azt találták, hogy az emberek egy romantikus kapcsolat esetén akkor hajlamosak ghostingolni, ha az aktuális randipartnerük túlságosan elhalmozza őket üzenetekkel. Viszont az olyan emberek, akiknek nagyobb önbecsülésük van, nagyobb eséllyel ghostingolták a barátaikat, mint azokat, akikkel romantikus viszonyban álltak. A kommunikációs túlterheltség viszont csak a randizásban előzi meg a ghostingolást, baráti viszonyokra nem jellemző.
A kutatásuk alapján az önbecsülésre nem volt hatással a ghostingolásnak azokra nézve, akik elkövették, akár baráttal, akár partnerrel tették azt. Viszont négy hónappal később azok, akik egy baráttal szakították meg a kapcsolatot, nagyobb valószínűséggel mutattak depresszióra utaló tüneteket. Azt is megállapították, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel ghostingol romantikus kapcsolatokban, de a jobb oktatásban részesülők között ez kevésbé valószínű.
„Ezek alapján mindenkinek azt szeretnénk javasolni, hogy gondolja át a ghostolási szokásait, különösen a baráti kapcsolatok esetén. Ezzel elkerülhetik az esetleges negatív következményeket, saját magukra és a barátaikra nézve is” – ajánlotta Forrai.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos megjegyezni, hogy a kutatásban részt vevők átlagéletkora 19 év volt, más korosztályokban más eredmény születhet. Mindenesetre a társas kapcsolatok egy érdekes pszichológiai mechanizmusára világít rá a tanulmány.
