Al évek óta szenvedett a depressziójától, tünetei hol erősebbek voltak, hol gyengébbek. 2019 végén határozta el, hogy elhagyja az addig szedett gyógyszereit. Nem sokkal később viszont berobbant a pandémia, és nem volt könnyű tartania magát az elhatározásához. "Sokkal több depressziós tünetem van, mint egy évvel ezelőtt - több rossz érzés kavarog bennem a szerelmi életemmel, a barátaimmal, és úgy általában mindennel kapcsolatban. Ha hajlamos vagy arra, hogy negatívan gondolkodj, ez az apokaliptikus háttér csak megerősít abban, hogy van alapja a félelmeidnek, és a dolgok valóban nem alakulnak majd kedvezően" - idézi a weboldal a férfit.
Alhez hasonlóan Michelle sem volt a legjobb lelkiállapotban a pandémia előtt. Párkapcsolati gondokkal küzdött, és nagyon aggódott gyermeke mentális egészsége miatt. A világjárvány teremtette helyzet csak súlyosbította a stresszorokat, aminek az lett az eredménye, hogy depressziósnak érezte magát. "Minden, amit stabilnak, biztonságosnak hittem az életemben, eltűnt, és nem maradt semmi, amire támaszkodhattam volna. Nem éltem társasági életet, vagy ha igen, homlokegyenest máshogy, mint régen, és fogalmam sem volt arról, meddig lesz munkám. Úgy éreztem, elveszítettem az irányítást az életem felett" - így Michelle.
Mindenkit érinthet
"Bizonyos mértékig mindannyiunkat veszélyeztethet a depresszió a járvány idején" - mondja Nancy Liu, a Kaliforniai Egyetem klinikai professzora. "Úgy érezzük, rosszabb a hangulatunk, reménytelen a helyzetünk, és nem segít nekünk senki. Emiatt nehezebben lépünk kapcsolatba másokkal, aminek következtében hajlamosak lehetünk elvonulni, bezárkózni" - húzza alá a szakember.
Shelby Harris pszichológus ugyanakkor felhívta a figyelmet: bár a legtöbbünknek rosszabb lelkiállapotban telnek a mindennapjaik a pandémia kitörése óta, a depresszió különbözik a normális szomorúságtól vagy a szorongástól, és sokkal jobban legyengít. "Aki depressziós, az sokszor akár hetekig is képtelen normálisan funkcionálni. Alvási problémák, jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás, motivációhiány, önértékelési problémák jelentkezhetnek, az érintett nem lel élvezetet semmilyen hétköznapi tevékenységben, gyakran még az ágyból sem tud kikelni" - sorolja a figyelmeztető jeleket Harris.
A depresszió életveszélyes is lehet, hiszen legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság - éppen ezért nagyon fontos tudni, mi segíthet az érintetteknek. A következőkben néhány hasznos tanács olvasható azzal kapcsolatban, mit tehetünk magunkért és másokért, hogy minél kevesebb lelki sérüléssel vészeljük át a járványhelyzetet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kérjünk segítséget
Az első és legfontosabb, hogy amennyiben úgy érezzük, depresszióra utaló tüneteink vannak, jelentkezzünk be szakemberhez. Ugyanez igaz akkor is, ha szerettünk, ismerősünk viselkedésében veszünk észre riasztó jeleket - igyekezzünk meggyőzni őt arról, hogy kérjen segítséget. Michelle is az után fordult pszichológushoz, hogy párja elmondta neki, mennyire aggódik miatta. Liu szerint a járvány miatt valószínűleg nem lesz könnyű bejutni egy szakemberhez, de ne adjuk fel, érdeklődjünk több helyen is, tudnak-e minket fogadni, és ha igen, milyen formában oldható meg a terápia - javasolja a pszichológus.
Apró, de örömteli dolgok
A terápia hasznos, szükséges - de mit tehetünk még magunkért? Fontos például, hogy beépítsünk olyan dolgokat a hétköznapjainkba, amik örömet okoznak nekünk, és ezáltal segíthetnek úrrá lenni a rossz érzéseken - emeli ki Harris. Bár a járványhelyzet némiképp korlátozza a lehetőségeinket, ne essünk kétségbe, inkább legyünk kreatívak, és próbáljunk ki új tevékenységeket is. Michelle például azzal (is) segített magán, hogy örökbe fogadott egy cicát. "Az életemet mentette meg, mert rajta kívül semmi nem volt, ami le tudta volna kötni a figyelmemet vagy boldoggá tudott volna tenni" - emlékszik vissza a nő.
Mozgás és kontroll
Figyeljünk arra is, hogy eleget mozogjunk - a legjobb, ha a szabad levegőn tesszük, természetesen a járványügyi előírások betartása mellett -, depresszió esetén ugyanis a fizikai aktivitás nagyon sokat segíthet (itt egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy a testmozgás hiánya depressziós tüneteket okozhat). Szintén nagy jelentősége van, ha igyekszünk visszaszerezni a kontrollt az életünk felett. A járványhelyzet persze ezt sem teszi a egyszerűvé: a legtöbben otthonról dolgoznak, így nehéz elválasztani a munkát és a magánéletet, és időt találni az önmagunkkal való foglalkozásra. Amennyiben azonban mindig alaposan megtervezzük, milyen menetrend szerint zajlik majd a nap, több lehetőségünk lesz a jóllétünkkel is törődni. Al saját tapasztalatai alapján azt tanácsolja az érintetteknek, hogy haladjanak kis lépésekben, ne várjanak el sokat maguktól. "Nem is igazán az adott tevékenységen van a hangsúly, hanem a tényen, hogy próbálsz tenni magadért valamit. Még akkor is, ha nem feltétlenül van meg benned a motiváció vagy az energia hozzá. Valamit, amit te kontrollálsz, és ami segít abban, hogy jobban legyél" - így a férfi.
A meditáció ereje
Ne feledkezzünk el arról sem, hogy most rendkívül nehéz helyzetben van a világ, így abszolút érthető, ha nem hozzuk mindig a legjobb formánkat. Nem szabad azonban átesni a ló túloldalára, és a gödör mélyén maradni: miközben tehát elnézőek vagyunk magunkkal szemben, törekedjünk arra, hogy jobban legyünk. Remek módszer lehet erre a meditáció , amely egyszerre teremt lehetőséget a befelé figyelésre és a negatív gondolatoktól való megszabadulásra - magyarázza Liu. Kezdetben elég naponta egy-két percig meditálni, idővel pedig fokozatosan emelhetjük az "adagot". Minél többet gyakorlunk, annál inkább azt vesszük észre, hogy könnyebben engedjük el a rosszat, és nyitottabbak vagyunk a jóra.
Őrizzük kapcsolatainkat
Ez is érdekelhet
Végül, de nem utolsósorban, mind Liu, mind Harris egyetért abban, hogy a depresszió elkerülése érdekében törekedni kell arra, hogy kapcsolatban maradjunk másokkal - akár telefonon, akár interneten keresztül, akár személyesen a szabadban, a szabályokat betartva. Aki depressziós tünetektől szenved, kezdetben nem fogja ezt annyira könnyűnek találni, sőt, ódzkodni fog tőle, de idővel rájön majd, mennyi jótékony hatása van egy tartalmas beszélgetésnek. Ha úgy érezzük, nem nekünk, hanem valakinek a környezetünkben van szüksége segítségre, ne hagyjuk magára, keressük rendszeresen: jelezzük neki, hogy ránk bármikor számíthat, és mindig meghallgatjuk, ha beszélgetni szeretne.
Legjobban: