Még ma is sok depresszióval élő kap a környezetétől olyan visszajelzéseket, hogy ez egy nem létező betegség, csak kitalálják, képzelik a tüneteket, vagy csak azért érzik magukat rosszul, mert unatkoznak. Nem csoda hát, ha ezek után inkább bezárkóznak, nem beszélnek a problémáikról, hanem csendben szenvednek, pedig valójában ez a legrosszabb, amit csak tehetnek. Épp ezért fontos, hogy amikor egy közeli barátunk, rokonunk felvállalja, hogy depresszióval küzd, és hozzánk fordul, ne riasszuk el pár átgondolatlan mondattal.
Az alábbiakban a verywellmind.com cikke nyomán összegyűjtöttük, mit érdemes mondani depresszióval küzdő szerettünknek. Pusztán szavakkal nem lehet ugyan kirángatni valakit a depressziós állapotból, de a jól átgondolt mondatoknak igenis nagy szerepük lehet abban, hogyan alakul a másik közérzete, gondolkodásmódja vagy akár a felépülése.
„Itt vagyok, ha szükséged van rám”
Fontos, hogy biztosítsuk róla szerettünket, hogy ránk mindig számíthat, hozzánk bármikor fordulhat, ha valakivel beszélne a problémáiról. A depresszióval élők sokszor érzik magányosnak magukat, akár még családjuk, szeretteik körében is, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni számukra, hogy nincsenek egyedül a bajban, mindig van kihez fordulniuk. Még ha nem is érezzük át teljesen, hogy min mehetnek keresztül, a rendelkezésükre állunk, ha társaságra vágynának.
„Hogyan tudnék segíteni neked?”
Ahelyett, hogy egyből a másik nyakába zúdítanánk kéretlen tanácsok egész garmadáját, inkább érdeklődjünk arról, hogy az adott személy számára mi jelentene tényleges segítséget. Ha mi magunk nem tapasztaltunk még depressziós tüneteket, nagy valószínűséggel nem fogunk tudni olyan tanácsot mondani, aminek valóban hasznát veszi a másik, ezért hiába vezérel segítő szándék, az olyan mondatokkal, mint a "Próbálj valami vidámra gondolni!" vagy a "Ne szomorkodj!", többet árthatunk, mint használunk. Ehelyett biztassuk arra a másikat, hogy ossza meg velünk, mire lenne szüksége, mi az, amivel megkönnyíthetjük a helyzetét. Legyen az egy bevásárlás, egy telefonhívás vagy akár csak annyi, hogy csendben végighallgatjuk, amit mondani szeretne.
„Rendben van, amit érzel”
Semmiképp se bagatellizáljuk el a depressziót, hiszen ez egy létező betegség nagyon is valós tünetekkel és problémákkal. Hazai becslések szerint az emberek 15 százalékát érintik a depressziós tünetek, a genetikai hajlam mellett számos külső tényező számlájára írható a kialakulásuk. Az érintettek sokszor szégyellik magukat, úgy érzik, hogy valami nincs rendben velük, és azért nem tudnak megbirkózni a gondjaikkal, mert túl gyengék hozzá. Ezért is fontos megerősíteni őket abban, hogy nem ők a hibásak, az érzéseik teljesen rendben vannak, és nagyon bátrak, hogy erről beszélni is mernek.
„Van remény”
A depresszió egyik leggyakoribb velejárója a kilátástalanság - az érintett úgy érzi, már sosem lesz jobban, hiába is próbálkozna. Holott a depresszió egy kezelhető betegség, ezért fontos, hogy erre mindig felhívjuk a másik figyelmét. Biztassuk arra, hogy forduljon szakemberhez (pszichológushoz vagy pszichiáterhez), aki terápiával és, ha szükséges, gyógyszeres kezeléssel nagyon sokat javíthat az állapotán, ennek köszönhetően újra jól érezheti majd magát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
„Hogy érzed magad?”
Azzal, hogy érdeklődünk a másik hogyléte felől, és valóban meg is hallgatjuk őt, egyértelműen a tudtára adhatjuk, hogy fontos nekünk, törődünk vele és a szívünkön viseljük a sorsát. Hallgassuk végig a mondanivalóját, ne szakítsuk félbe, de ne is erőltessük, ha épp nem szeretne beszélni az érzéseiről. Időről időre azonban érdemes emlékeztetni arra, hogy ha megosztaná valakivel a gondolatait, nálunk mindig nyitott fülekre talál.
Legjobban: