Uniós felmérések szerint minden negyedik európai uniós állampolgár valamilyen pszichés problémával küzd és ezek közül is legsúlyosabb a depresszió, amely a második leggyakoribb munkaképesség-csökkentő egészségügyi problémává vált a szív-érrendszeri betegségek után.
Egy 2010-ben készült kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a depresszió kialakulását. A felmérés szerint a magyar társadalom 77 százaléka inaktív (nyugdíjas, munkanélküli, táppénzes, kismama stb.) és az emberek 15,3 százaléka küzd depresszióval, ami a táppénzen eltöltött napok felének (48,9 százalékának) az oka.
Minden 10. magyar súlyos depressziós
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amíg a közepesen súlyos depressziós tünetek 1988-ban csak a lakosság 4,6 százalékát érintették, addig (fogyó népességszám mellett) 2013-ban már a 6,8 százalékát. Nagy ugrás a súlyos depressziós tüneteknél történt, az elmúlt 20 évben számuk megháromszorozódott és ma már a lakosság 10 százalékát érinti, vagyis több mint 900 ezer embert.
(A HS felmérések 1988 óta 7 ill. 3 évente adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról, az eddigi 5 lakossági felmérésben 51820 személy vett részt. Forrás: Magyar Pszichiátriai Társaság)
A munkahely betegít meg?
A nemzetközi trendet a Hungarostudy egyéb eredményei is igazolják, melyek szerint a folyamatos munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában is, valamint ugyancsak ez lehet felelős betegség miatt munkahelytől távol töltött napok 50-60 százalékáért. A folyamatos és krónikus munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában. Épp ezért a munkahelyeken is érdemes hangsúlyt helyezni a depresszió- és a betegség következtében létrejövő munkából történő kiesés megelőzésére
A fiatalokat a neten lógás teszi <a href="https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/depressziossa_es_maganyossa_tesz_a_facebook/20140707123506" target="_blank">depresszióssá</a>
A serdülőkori internethasználat és a depresszió tüneteinek kialakulása között is összefüggés mutatkozik. Egy vizsgálatba olyan budapesti szakiskolás diákokat vontak be, akik átlagéletkora 15 év volt, és 77,7 százalékuk naponta használta az internetet átlagosan 4,23 órában. A vizsgálat során fény derült arra, hogy ezen diákok egyötöde problémás internethasználó, akik közt magasabb a depressziós tünetek előfordulása, mint azon társaiknál, akik optimálisan használják az internetet. Ezért az is nagyon fontos, hogy prevenciós programok irányuljanak a fiatalok internet-használati szokásainak kialakítására.
Évente egy kisvárosnyi honfitársunk akar végezni magával
A válság lelki válságot is teremtett
A KSH 1990-2012-es adatainak elemzése segítségével látható, hogy habár mind a népesség száma, mind a befejezett öngyilkossági ráta folyamatosan csökken hazánkban, azonban kisebb hullámok figyelhetőek meg például 1996 és 2000 között, illetve 2008-tól kezdődően. A befejezett öngyilkosságok elkövetői között háromszor több a férfi, mint a nő, átlagéletkoruk 40-50 év között mozog.
Nem igaz, hogy télen több az öngyilkosság
Az epidemológiai, statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az öngyilkosságok száma tavasszal és kora nyáron a legmagasabb egy 1990-2012 közötti időszakra vonatkozó öngyilkossági és időjárási adatokat értékelő vizsgálat alapján.
A dohányzásról való leszokás is nehéz
Az elmúlt években ugrásszerűen megszaporodtak a dohányzásról való leszokás és az öngyilkossági kockázat növekedésének összefüggéseit vizsgáló tanulmányok. Az öngyilkossági kockázat aránya a leszokást követő kritikus egy éven belül ugyan megugrik, de ezt követően lecsökken, és a leszokás utáni évtől a leszokottak öngyilkossági kockázata már megegyezik a sohasem dohányzókéval.
Így öl az arzén
Egy másik nagy áttekintő vizsgálat a magyarországi településeken az ivóvíz arzéntartalma és az öngyilkossági ráta kapcsolatát elemzi. Az előzetes eredmények megerősíteni látszanak a hipotézist, miszerint az ivóvíz arzéntartalma és a szuicid rizikó között pozitív irányú összefüggés áll fent, azonban a vizsgálat kialakítása nem volt alkalmas konkrét ok-okozati összefüggések igazolására.
Az öngyilkosságok megelőzése mind az Európai Unió, mind a WHO kiemelt egészségcéljai közé tartozik. Bár számos bizonyítékokon alapuló öngyilkosság-megelőző stratégiával rendelkezik a szakma, és bár számos országban az öngyilkosságok csökkenése figyelhető meg, igazi áttörést hosszú távon még nem sikerült a szuicidum prevencióban elérni.
Van-e elég szakember?
A gyakorlati tapasztalatok, és az összes szakmai felmérés szerint is folyamatosan nő a betegszám „miközben a pszichiátriai gondozók száma az ezredfordulótól 2013-ig csökkent, a forgalmuk 1,262 millióról 1,083 millió látogatásra apadt.” (Forrás: 2013-as Egészségügyi Statisztikai Évkönyv). Márpedig ez biztos nem azért következett be mert az ellátást igénybe vevő betegek varázsütésre meggyógyultak…
A pszichiátriai szakmát – mind az orvosok, mind a szakdolgozók szintjén – továbbra is súlyosan érinti az elvándorlás, és továbbra is megoldatlan a (még megmaradt) pszichiátriai gondozók finanszírozása. A pszichiátriát ugyan hiányszakmának nyilvánították, de sajnos egyelőre nem növekedett a rezidensek száma sem.
Vannak-e új gyógyszerek?
A Magyar Pszichiátriai Társaság az öngyilkosság és megelőzése, a depresszió, a skizofrénia témában szervez konferenciát idei, XIX. Vándorgyűlésén január 28-31. között, Szegeden.
Legjobban: