Depresszió

A depressziót nem szabad félvállról venni. Tünetei, főleg a kezdeti időszakban nem feltétlenül mindenki számára nyilvánvalóak, de minél többet tapasztalunk az alábbiak közül, annál nagyobb okunk van gyanakodni rá, hogy kedélybetegséggel állunk szemben.

Bár hétköznapi szóhasználatban gyakran egymás szinonimájaként fordulnak elő, a szomorúság és a depresszió között különbséget kell tenni.

Egy vidám dallal még a legszürkébb napot is feldobhatjuk, ha pedig már eleve jó a kedvünk, azoktól a zenéktől, melyeket jó énekelgetni és szívesen táncra perdülnénk a hatásukra, csak még boldogabbak leszünk. Akkor miért szeretjük mégis a szomorú melódiákat?

Manapság többen is küzdhetnek valamilyen mértékű depresszióval úgy, hogy a megtévesztő jelek miatt nem is gondolnak rá, hogy mentális betegségük lenne - emiatt segítséget sem kérnek.

Alvászavarok, testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás, állandó fáradtság - a depresszió nemcsak lelki, hanem számos testi tünetet is eredményezhet, melyeknek komoly következményei lehetnek az egészségünkre nézve.

A depresszió rendkívül összetett betegség, és nem tudjuk pontosan, kinél mi váltja ki. Egyeseknél elegendő hozzá egy negatív életesemény, akár egy költözés is, míg másnál a hormonháztartás problémái vagy újabban a koronavírus-fertőzés is okolható a kialakulásáért.

Habár súlyos kockázatokat hordoz magában, a klinikai depressziót ma is számos tévhit és félreértés övezi a világban. A betegség közel sem tekinthető pusztán átmeneti rosszkedvnek, és fontos, hogy az érintettek mihamarabb segítséget kérjenek, mert a tünetek kezelhetők.

Ahogy beköszönt az ősz, egyre kevesebb napfényben lesz részünk, a borongós, szürke napok miatt pedig könnyen lehangolttá válhatunk. Nézzük, mit kell tudni a szezonális depresszióról és arról, hogy mit tehetünk ellene.

A koronavírus-járvány miatt sok várandós nő és újdonsült édesanya nem kapott mentálhigiénés segítséget. Pedig a szülés előtt és után nagyon fontos a szakértői támogatás, hogy megelőzhessük, illetve időben kezelhessük az esetlegesen felmerülő depressziót.

A major depresszió százezrek életét keseríti meg Magyarországon - derült ki egy új, a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai vezetésével készült tanulmányból. A felmérés szerint a depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher nagyobb, mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és csontritkulás miatti kiadások együttesen.

Az alacsony dózisban alkalmazott nevetőgáz gyors és hatékony kezelési mód lehet azoknak a súlyos depresszióval küzdőknek, akik nem reagálnak jól a gyógyszeres kezelésre - derül ki egy új kísérleti tanulmányból.

A szakértők lebegő szorongásként aposztrofálják azt a bizonytalanságot és aggódást, ami több mint egy éve, a koronavírus-járvány kirobbanása óta a legtöbb ember mindennapjait áthatja. Ennek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek bizonyos mentális betegségekéihez, ám fontos, hogy a két állapotot meg tudjuk különböztetni egymástól.

A koronavírus-járvány kitörése óta háromszorosára nőtt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága, derítette ki egy közelmúltban készült kutatás. Bár az eredmény önmagában is szomorú, még elkeserítőbb, hogy nem ez az első olyan vizsgálat, amely rámutatott, hatalmas árat fizetünk a pandémiáért. A medicalxpress.com cikkében szakemberek beszélnek arról, hogyan segíthetünk magunknak és másoknak, hogy minél kevesebb lelki sérüléssel vészeljük át a járványt.

Egy friss, német kutatás kimutatta, hogy csaknem minden harmadik gyermek mentális egészségi problémáktól szenved Németországban, nem egészen egy évvel a koronavírus-járvány okozta válság kitörése óta.

A túlzások, mint a túl sok nassolás, szex vagy alkoholfogyasztás épp úgy jelezheti a problémát, mint az, ha rendre elfelejtünk fogat mosni.

Életük során a magyar emberek mintegy 15 százalékánál jelentkezik legalább egy depressziós periódus. Lássuk, milyen tünetek jelezhetik a betegség kialakulását.

A kedélybetegség, enyhe depresszió különösen az év vége felé, az ünnepek közeledtével sokkal többeket érint, mint elsőre gondolnánk. Ilyenkor érdemes először természetes módszereket, így például gyógynövényeket kipróbálni, mielőtt antidepresszánsokhoz nyúlnánk.

Növeli a depresszió kialakulásának kockázatát, ha túl sok időt töltünk a közösségimédia-oldalakon? Egy friss kutatás szerzői szerint igen, mások szerint viszont nem fekete vagy fehér a történet.

Nem csupán egyszerű szomorúság, lehangolt lelki állapot, és nem is valamiféle jellembeli hiba megjelenése. Szemben a közkeletű tévhitekkel és előítéletekkel, a depresszió valójában egy klinikai értelemben vett betegség, amely szakszerű kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat.

Bár feltehetően az emberiséggel egyidős, a mai napig folyamatosan kutatják, és vitatkoznak azon is, hogyan érdemes kezelni. Egy dologban azonban egyetértenek a szakemberek: a depresszió gyakorlatilag népbetegséggé vált. Az igazi veszélye pedig abban rejlik, hogy nehéz felismerni, hiszen a tünetei rendkívül változatosak. Ráadásul sokszor nem elsősorban a lelki folyamatok, hanem a fizikai jelek mutatják meg, hogy baj van.

Noha világszerte egyre többen küzdenek depresszióval, mégsem minden érintett ismeri fel: a betegség kezelése a legfontosabb módja, hogy az élet minden területén boldogulhasson. A munkában is. Közben a munkaadók is mind gyakrabban szembesülnek a depresszió következményeivel: a dolgozók teljesítményének csökkenésével, vagy munkaképtelenségével.

A depresszió 300 millió embert érint világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik. A major depresszió egyfajta civilizációs betegség, mely az életkörülmények változása, a folyamatosan érkező információáradat, a sok inger és stressz hatására egyre gyakrabban alakul ki. Az elmúlt 25-30 évben mintegy 50 százalékkal nőtt a betegség gyakorisága, és míg korábban inkább az 50 év felettiek esetében beszélhettünk kiugró számokról, addig napjainkban egyre több a fiatal, 15-25 év közötti beteg.