Hazánk dobogós helyen áll az uniós országok közt a dohányzás okozta halálozás tekintetében. Évente 40 ezer ember veszíti életét e káros szenvedéllyel összefüggő betegségek következtében. Ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.
Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.
A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet.
A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Ugyanakkor a dohányos kismamák káros szenvedélye kihat a magzat fejlődésére is, hiszen a dohányfüstben élő csecsemők körében sokkal gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása.
A felmérések szerint a magyarok 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan idejekorán felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban lemondanak a káros szenvedélyről. Van, akinek mégis sikerül, hiszen a magyar lakosság 17 százaléka már leszokott dohányos, azaz több mint 1 millió honfitársunknak már sikerült lemondani a dohányzásról, és megszabadulni annak egészségkárosító hatásaitól – folytatta gondolatait az MKT elnöke.
Egy nap cigi nélkül is sokat számít
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén a világon arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy (legalább) egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket. Ha időben abbahagyjuk a dohányzást az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt lemond a káros szenvedélyéről annál a szív-és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha sosem dohányzott volna.
Ugyanakkor a cigaretta letételét követő 20 perc múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizomelhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.
A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk.
A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire.
Legjobban: