Fejfájás, hányinger, gyengeség, szédülés, remegő végtagok, gyorsan dobogó szív , na és persze a fokozott fény- és hangérzékenység - a másnaposság kellemetlen tüneteit a legtöbben életük során legalább egyszer maguk is megtapasztalják. De vajon miért van az, hogy amit huszonévesen még játszi könnyedséggel átvészelünk, azt a harmincas, negyvenes éveinkben már igazi kínszenvedésnek éljük meg, és legközelebb kétszer is meggondoljuk, hogy újratöltsük-e a poharunkat? Erre kereste a választ a Self magazin cikke , az eredményt pedig az alábbiakban mi is áttekintjük.
Lassuló májanyagcsere
Kattintson , és kiderül, milyen élettani hatások játszódnak le a fejünkben, amikor alkoholt iszunk!
Bár tudományosan eddig még nem nyert bizonyítást, hogy idősebb korunkban kevésbé tolerálná a szervezetünk az alkoholt, a jelenség sokaknak ismerős lehet, és a biológia is közrejátszik benne. Mint ismeretes, az elfogyasztott alkoholmennyiséggel a májunknak kell megküzdenie - a méregtelenítésért felelős szerv az etil-alkoholt először acetaldehiddé bontja le, majd ezt a mérgező anyagot alakítja át ecetsavvá. Ehhez az ALDH2 nevű enzimre van szüksége, ami az alkohol lebontásáért felelős. Nem árt tudni azonban, hogy ennek az enzimnek a termelődése egyénenként eltérő lehet, a férfiak szervezete jellemzően többet, a nőké kevesebbet állít elő belőle, a kelet-ázsiaiaké pedig elhanyagolható mennyiséget, ezért is van az, hogy ők jóval kevésbé bírják az alkoholt. A genetikai adottságok mellett számolni kell azzal is, hogy az évek múlásával a májunk működése valamelyest lelassul, több időbe telik, amíg megbirkózik az etil-alkohollal, így az hosszabb ideig kering a szervezetben, kifejtve áldatlan hatását. Az, hogy kinél mikor érkezik el az a pont, amikor a májműködése lassulni kezd, egyéni tényezőktől és az életmódunktól is függ. Ez utóbbi ráadásul abban is közrejátszik, mennyire szenvedjük meg a másnapokat.
Megszépülnek az emlékek
Nem elhanyagolható tény ugyanis, hogy míg fiatalkorban általában többet bulizunk és többször fogyasztunk alkoholt , 30-40 éves korban a nagy dorbézolások már elmaradnak, a karrierépítés és a gyereknevelés miatt több a ránk háruló felelősség, ezért ritkulnak az alkoholgőzös alkalmak. Emiatt a szervezet egész egyszerűen "elszokik" az alkohol tudatmódosító hatásától, az alkohollal kapcsolatos toleranciaszintünk csökken, így idővel kevesebb poharazgatástól is könnyebben becsípünk, mint hajdanán. Egy 2013-as kutatás azonban azt is kimutatta, hogy az emlékezetünk is csal, amikor azt mérlegeljük, mennyire vagyunk másnaposak egy átmulatott éjszaka után. A közel 50 ezer résztvevő közreműködésével készült vizsgálatok kimutatták, hogy az 50 felettiek egy-egy jeles alkalommal kb. ugyanannyit koccintottak, mint a fiatalok, ám az idő megszépítette a fiatalkori emlékeiket, és mivel ők jellemzően kevesebb alkalommal rúgnak ki a hámból, a másnapokat rosszabbul élik meg, mint a 18-29 éves korosztály. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy míg fiatalon megtehetjük, hogy egy átmulatott éjszaka után az egész napot ágyban töltsük és regenerálódjunk, idősebb korban erre már nem biztos, hogy lehetőségünk van, hiszen várnak a teendők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A másnaposság felszámolásának sajnos nincs bombabiztos trükkje, a bőséges folyadékfogyasztás, könnyű, tápanyagokban gazdag fogások fogyasztása, egy fájdalomcsillapító és a sok pihenés segíthet túlélni a napot. Ha pedig legközelebb szeretnénk elkerülni a másnaposság kínzó tüneteit, akkor az alábbi tanácsokat fogadjuk meg:
- Koccintás előtt mindig kapjunk be pár falatot, éhgyomorra fogyasztva ugyanis az alkohol hamarabb felszívódik.
- Minden pohár alkoholos ital után kortyoljunk vizet is, ezzel megelőzhetjük a kiszáradást.
- Tartsunk mértéket, és a mulatságok alkalmával is törekedjünk rá, hogy óránként lehetőleg csak 1 pohár alkoholos italt gurítsunk le.
