A dohánytermékek fogyasztása hosszú utat tett meg azóta, hogy Kolumbusz és matrózai találkoztak az első pipázó indiánokkal. Az újvilágból visszahajózva először a franciák, majd az angolok vették át a füstölgés szokását anélkül, hogy annak káros hatásairól tudtak volna. Sőt: a dohányt a kávéval és tealevelekkel együtt gyógytermékként hirdették, sokan ugyanis azt hitték, hogy a füst az eltett húsokhoz hasonlóan az emberi szervezetet is „tartósítja”, és hosszabb életet biztosít. Magyarországra viszont mégsem nyugatról, hanem délről, a török hódoltság alatt álló területekről érkeztek az első növények, a pipázás pedig a végvári élet nyomasztó mindennapjainak szerves részévé vált.
Az általunk ismert, modern fogyasztási mód, azaz a cigaretta a 19. század utolsó éveiben kezdett igazán terjedni, miután egy amerikai iparos kifejlesztette az első cigarettasodró gépet. Ez a dohányfogyasztás második reneszánszát hozta el az újvilágban, az indián törzsek hagyományát az Egyesült Államok lakói vitték tovább. A dohányzás az amerikai életérzés egyik jelképévé vált a huszadik században, elég csak a magánnyomozót alakító Humphrey Bogart füstös irodájára, vagy a cigarettát tekerő Clint Eastwood egysorosaira gondolni. Ha nem is a filmsztárok, hanem a nikotin hatására, de világszerte egyre többen gyújtottak rá, ami miatt számos súlyos betegség előfordulása megemelkedett.
Ez talán megváltozhat a jövőben: a dohánygyárak napjainkban a füstölés olyan új alternatíváin dolgoznak, amelyek csökkentenék a dohányzással járó káros hatásokat. A cél az lenne, hogy a füsttel a szervezetbe kerülő égéstermékek a lehető legkisebb mértékben károsítsák a dohányzók egészségét.
Ami a cigarettát igazán veszélyessé teszi, az nem annyira a nikotin (bár a függőség kialakulásáért kétségtelenül ez a szerves vegyület a felelős, amely az addiktív voltán túl mérgező anyag, és a nagymértékű fogyasztása súlyos panaszokat okozhat), hanem elsősorban a füsttel a szervezetbe jutó káros anyagok. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyeletének (FDA) adatai szerint egyetlen slukkal közel hétezer vegyületet szívunk magunkba, ebből közel 100 toxikus, több mint hetvenet pedig bizonyos daganatok kialakulásával is összefüggésbe hoztak. A füstben lévő szén-monoxid az oxigénnél sokkal erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, így azt "kiszorítja" a vérkeringésből, ami miatt sejtszinten fulladni kezdünk. Bizonyos anyagok pedig a légutakban lévő, apró csillókat is megbénítják, így azok nem tudják kisöpörni a tüdőben lévő káros anyagokat.
Nyilvánvaló, hogy a leszokásnál nincs jobb megoldás a dohányzás ártalmainak csökkentésére. Nem mindenki teszi azonban le a cigarettát. Szerencsére a tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően a felnőtt dohányzók számára is léteznek ma már a cigarettánál kevésbé káros alternatívák.
E-cigi
A nikotinsót vagy nikotinfolyadékot tartalmazó elektronikus cigarettákat a legtöbben már valószínűleg jól ismerik. Ezek használatával a nikotin égés nélkül juthat a szervezetbe, magunk adagolhatjuk annak mennyiségét, sőt az ízt is. A hagyományos cigaretta füstjében jóval több karcinogén található, mint az e-cigaretták párájában, a rák kockázata tehát egyértelműen alacsonyabb ezeknek a termékeknek. Az ízek palettája rendkívül széles, és a kilélegzett pára is kevésbé zavaró, mint a cigaretta füstje.
Szinte naponta érkeznek az elektronikus cigaretta hatásaival foglalkozó kutatási eredmények, ezekkel párhuzamosan pedig a pro-kontra érvek ezzel a technológiával kapcsolatban. Ezek alapján az e-cigi sem veszélytelen, egyes vizsgálatok például megállapították, hogy a pára gyulladást okozhat a szövetekben, és lassítja a tüdőben halmozódó káros anyagok, baktériumok és allergének kiürülését is. A dohányosok egy részének azonban a cigarettafogyasztás élményét nem tudják visszaadni ezek a termékek, és a dohány ízét keresve sokan inkább visszaváltanak a cigarettára, vagy párhuzamosan használják ezeket a termékeket.
Snüssz
Svédországban a füstmentes dohánytermékek egyik legnépszerűbb típusa a snüssz. Habár a csomagolásán feltüntetett figyelmeztetések alapján – amelyek szerint a termék káros az egészségre, és függőséget okozhat – nem sokban különbözik a hagyományos cigarettától, a kutatások szerint a fogyasztása jóval kisebb ártalmakkal jár. Jelenleg Svédországban a legalacsonyabb a tüdőrák okozta halálesetek száma egész Európában, melyben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint nagy szerepe van a snüssz elterjedésének is. A kutatási eredményeket, illetve a skandináv országokban élők egészségét tekintve úgy vélhetjük, hogy megtaláltuk a dohányfogyasztás ideális módját.
Mielőtt azonban az első trafik felé vennénk az irányt, hogy érdeklődjünk a termékről, fontos tudni: a snüsszt kizárólag Svédországban forgalmazzák, és ehhez hasonló is csak néhány országban kapható. Skandinávián kívül a kereslet sem túl nagy rá, mivel a dohány sajátos fogyasztásával jár. A termékek tulajdonképpen kis tasakok, amelyekben speciális, gőzöléssel előkészített dohánylevelek vannak. Ezeket a szájba, a fogínyhez helyezik el, a levelekben lévő nikotin így közvetlenül a nyálkahártyán keresztül szívódik fel. Nincs égés, így a dohányfüsttel szervezetbe jutó káros anyagoktól sem kell tartani. Ettől még persze a snüssz sem veszélytelen, megnövelheti ugyanis a szájüregi gyulladások és fogínybetegségek előfordulását. Ráadásul a dohányzás szertartásához sem hasonlíthatnak a szájba helyezett tasakok, így nem biztos, hogy mindenkinek elfogadható alternatíva lehet.
Hevítésen alapuló dohányfogyasztás
Egyes kutatások szerint csak azok a termékek lehetnek a dohányzás tényleges alternatívái, amelyek a lehető legjobban hasonlítanak a cigarettafogyasztásra. Az e-cigi tömeges elterjedésének egyik fő akadálya is az volt, hogy az egyszerűen nem keltette a felhasználóban azt az érzetet, hogy dohányozna. Több országban is elérhetőek már olyan dohányzási alternatívák, amelyek égés helyett annál jóval alacsonyabb hőmérsékleten teszik fogyaszthatóvá a dohányt. Az eszköz sok szempontból hasonlít az említett e-cigire, azonban valódi dohánylevelet fogyaszthatnak vele a felhasználói úgy, hogy az égéssel keletkező káros anyagokból az égés kiküszöbölésével jelentősen kevesebb jut a szervezetükbe. A technológia a cigarettára nagyon hasonlító, de annál jóval rövidebb dohánytöltetet használ, amelyet egy elektronikus eszköz meghatározott hőmérsékletre hevít - amely az égéshez még nem, a dohány ízének kinyeréséhez viszont már elegendő. Ráadásul füst sincs, így a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró a használata.
Fontos azonban tudni, hogy a cigarettához hasonlóan ezek a termékek is függőséget okoznak, a bennük található nikotin miatt. Ráadásul a szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásaikról is csupán kalkulált számítási eredmények vannak, hiszen még csak nagyon rövid ideje jelentek meg a piacon. A károsító hatásuk az eddigi kutatási eredmények tükrében alacsonyabb, mint más hagyományos dohánytermékeké, további vizsgálatok szükségesek azonban ahhoz, hogy egyértelműen kevésbé káros alternatívaként lehessen rájuk tekinteni.
Nyilván mind közül a legjobb lehetőség az lenne, ha mindenki végleg letenné a cigarettát, hiszen a dohányzással kapcsolatos ártalmak kiküszöbölése kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek – akár passzív – fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja; ez viszont a jelen helyzetben nehezen elképzelhető. A világon körülbelül egymilliárd dohányos van, akiknek jelentős hányada kis eséllyel szoktatható le teljesen erről a káros szenvedélyről. Ezért valószínűleg már az is komoly népegészségügyi sikertörténet lenne, ha ezeknek a felnőtt dohányzók letennék a cigarettát és egy kevésbé káros dohányzási alternatívára váltanának. Egyre több azonban az egészségtudatos ember, az új igényekre pedig a piac számos szegmense gyorsan reagált már. Várhatóan a dohányipar is hasonló trendet követ, így hamarosan újabb alternatív technológiák jelennek majd meg, amelyek egyre nagyobb arányban válthatják majd fel a cigarettát.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.