Amellett, hogy könnyen függőséget alakíthat ki , a dohányzás rendkívüli mértékben károsítja az egészséget. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb felnőtt dohányos szeretné letenni a cigarettát, sőt, amerikai adatok szerint az érintettek fele egy éven belül meg is próbálkozik ezzel. Hiába azonban az elszántság, a füstmentesség felé vezető úton az emberek fele két hét alatt elbukik. "A visszaesés még nikotinpótlással is igen gyakori jelenség. Nagy szükség lenne tehát olyan új típusú megközelítésekre, amelyekkel hatékonyan lehetne segíteni dohányosok azon millióinak, akik ugyan le szeretnének szokni, de végül képtelennek bizonyulnak rá" - fogalmazott Michael Sayette, a Pittsburghi Egyetem pszichológus PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.
"Kellemes illatok alkalmazásával megtörhető a dohányzási rutin. Eredményeink szerint ez a megközelítés nem csupán egy, az eddigiektől eltérő és újszerű módszert kínál a sóvárgás enyhítésére, de kifejezetten ígéretes is" - tette hozzá a szakember. Állításait egy több mint kétszáz önkéntessel lefolytatott kísérlet tanulságaira alapozza.
"Gyújtsa meg, de ne szívjon bele!"
A kutatók összesen 232 aktív dohányost vontak be a vizsgálatba, akik a kísérlet idején nem próbálkoztak semmilyen leszokási módszerrel, illetve cigarettán kívül nem használtak semmilyen más nikotintartalmú terméket, így például rágógumit vagy vaporizáló eszközöket sem. A kísérlet előtti nyolc órában már nem gyújthattak rá, a tesztekre viszont magukkal kellett vinniük egy csomaggal a kedvenc cigarettájukból.
Első feladatként a résztvevőkkel megszagoltattak és értékeltettek néhány potenciálisan kellemes illatot, mint amilyen a csokoládé, az alma, a borsmenta, a citrom vagy éppen a vanília aromája. Szintén meg kellett szagolniuk egy dohánymintát a kedvenc dohánytermékükből, továbbá - placebóként - a vizsgálat részét képezte egy szagtalan minta is. Következő lépésben arra kérték az önkénteseket, hogy gyújtsanak meg egy cigarettát, tartsák a kezükben, de ne szívjanak bele. Tíz másodperc elteltével egy 1-től 100-ig terjedő skálán kellett szóban meghatározniuk, hogy mennyire erős késztetést éreznek a dohányzásra, majd elnyomhatták a cigit egy hamutartóban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miután megszabadultak a közvetlen csábító ingertől, a résztvevők egy-egy illattárolót kaptak. Ezek az esetek egy részében a korábban általuk legkellemesebbnek tartott aromát tartalmazták, de voltak olyanok is, akik a dohánymintát vagy a szagtalan mintát kapták kézhez. Bármi is jutott azonban nekik, előbb meg kellett szagolniuk, majd ismét számszerűen meg kellett határozniuk a dohányzás iránti sóvárgásuk mértékét, amit aztán percenként meg kellett ismételniük az elkövetkező öt perc során.
Belefeledkezünk a csokoládé aromájába
Az így kapott eredmények szerint a dohányzás iránti vágy átlagos értéke 82,13 volt a kézben tartott égő cigaretta esetén. Függetlenül az illattól, a résztvevők mindegyikénél csökkent ez az inger a tároló megszagolását követően, a legnagyobb mértékű, 19,3 pontos javulás ugyanakkor a kellemes aromák nyomán jelentkezett. A dohányszag és a placebo közel azonos mértékű, 11,7 és 11,2 pontos csökkenést biztosított. Mondhatni tehát, hogy a különbség szignifikáns. Mindez nem is lepte meg a kutatókat, a mostani kísérlet ugyanis egy korábbi, jóval kisebb teszt eredményeit erősítette meg és bővítette ki.
A tanulmány szerzői szerint a kellemes illatok esetén kimutatott erősebb hatás annak köszönhető, hogy ezek az aromák a hozzájuk kötődő emlékek felidézése révén képesek voltak elterelni a dohányosok gondolatait sóvárgásukról. Mindemellett a hipotézis tudományos alátámasztásához további kutatásokra lesz szükség a témában.
Forrás: sciencedaily.com
