Az egészségügyi világszervezet, a WHO legfrissebb adatai szerint világszerte 1,1 milliárd ember dohányzik, akiknek 60 százaléka szeretne leszokni. Ám az egészségügyi tájékoztató és elrettentő kampányok, valamint a dohánytermékek adójának megemelésének ellenére csak nagyjából minden harmadik füstölő próbálja meg letenni a cigit, és mindössze 3-5 százalékuknak sikerül tartósan megszabadulnia káros szenvedélyétől. Látható tehát, hogy komoly függőségről van szó.
Az elmúlt években a leszokni nem tudók számára elkezdtek különböző füstmentes dohányzási alternatívákat fejleszteni, amelyek egyre népszerűbbek. A WHO január végén kiadott állásfoglalása azonban elég negatív ezekről a termékekről, közleményük szerint fokozott veszélyt jelentenek az egészségre, szabályozni kell használatukat, továbbá nem ajánlják őket a cigiről leszokni vágyóknak. Ehhez képest egy nemrég Párizsban tartott konferencián, amelynek témája a nem fertőző betegségek megelőzése és az ártalomcsökkentés volt, a szakértők egyöntetűen azt vallották, hogy a füstmentes technológiák használatával csökkenthetők a dohányzással járó egészségügyi kockázatok. Vagyis a tudományos közegben sincs egyetértés a témában, a hétköznapi emberek között pedig még kevésbé - ez részben annak is köszönhető, hogy sok tévhit kering az alternatív technológiákról. Alább ezeket gyűjtöttük össze.
Tévhit: Minden füstmentes technológia e-cigi.
Az igazság. Ugyan a köznyelvben az e-cigaretta, vagyis rövidebben az e-cigi terjedt el gyűjtőnévként a füst nélküli alternatívákra, valójában ez csupán az egyik csoport a két fő ág közül. Az e-cigaretták folyadékalapúak, nikotinsót vagy nikotinfolyadékot tartalmaznak. Ezt melegíti egy elektromos szerkezet bizonyos hőmérsékletre, a folyamat révén pedig pára képződik. Innen is jön az angol elnevezés ezek használatára: vaping (vapor = gőz, pára). Az e-cigaretták esetében a nikotin égés nélkül juthat a szervezetbe, bizonyos típusoknál a felhasználók maguk adagolhatják annak mennyiségét.
A füstmentes technológiák másik fajtáját képviselik a dohányhevítésen alapuló szerkezetek. Ezek a felhasználói élmény szempontjából közelebb állnak a hagyományos cigarettákhoz, mivel szintén dohánylevelet tartalmaznak. Az elektromos eszköz a használat során meghatározott hőmérsékletre hevíti a dohányt. Mind az e-cigaretta, mind a hevítéses technológia használata esetében alacsony hőfokon történik a hevítés, ezen a hőfokon nincs égés, viszont a nikotin felszabadulásához már elegendő. Így füst nem keletkezik, ezáltal jóval kevesebb káros anyag juthat a fogyasztók szervezetébe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: Károsabbak, mint a hagyományos cigaretta.
Az igazság. A párizsi konferencián több előadó is idézte Michael Russel híres kijelentését, miszerint "az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg". A cigarettában ugyanis a nikotin okoz függőséget, de a dohányzással járó egészségkárosodásért a füstben lévő, az égés során felszabaduló anyagok felelősek elsősorban. Az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Gyógyszerengedélyezési Hivatalának) adatai szerint egyetlen slukkal megközelítőleg 7 ezer vegyületet szívunk magunkba, aminek egy részéről már kiderült, hogy összefüggésben állnak bizonyos daganatok kialakulásával. A füstmentes technológiákkal nagyrészt kiiktathatók ezek. Dr. Tarek Safwat pulmonológus, a Kairói Egyetem professzora ismertetett egy kutatást, amit az FDA végzett az egyik hevítéses dohányterméken. Az eredmények szerint formaldehidből 80 százalékkal, más anyagokból pedig több mint 90 százalékkal kevesebb jutott a felhasználó tüdejébe, ha ezt szívta a hagyományos cigaretta helyett.
Természetesen egészségünknek azt tesz a legjobbat, ha teljesen tartózkodunk a dohányzás valamennyi módjától. De amennyiben valaki nem képes felhagyni e szenvedéllyel, csökkentheti az ártalmakat, ha füstmentes termékre vált.
Az alternatív technológiákkal kapcsolatban azt is sokan felhozzák kifogásként, hogy mivel viszonylag új találmányokról van szó, a hosszú távú egészségügyi hatásaikat nem ismerhetjük. Ez tény, csupán következtetéseket lehet levonni. Az ártalomcsökkentéssel foglalkozó konferencián felszólaló orvosok, szakértők azonban mind egyetértettek abban, hogy az égésmentes termékek - mivel csökkentik a toxikus anyagok bejutását a szervezetbe - valószínűsíthetően redukálják a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának kockázatát.
Tévhit: Az e-cigi halálos veszélyt jelent.
Az igazság. Tavaly nyártól kezdődően kiemelkedően sok halálesetet jelentettek az Egyesült Államokból, amelyek az e-cigaretták használatához voltak köthetőek. 68-an haltak meg és 2807 embernél alakult ki valamilyen tüdőbetegség a CDC (az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ) legfrissebb adatai szerint. Már külön szakkifejezés is létezik az e-cigarettákhoz társuló légzőszervi megbetegedésekhez: ezt az EVALI betűszó jelöli, mely az E-cigarette, or Vaping product use Associated Lung Injury illnesses kifejezés rövidítése.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az összes füstmentes alternatíva életveszélyes lenne. További vizsgálatok megállapították, hogy az EVALI esetek nagy részében a felhasználók maguk keverték ki az e-cigivel használt töltőfolyadékot, az úgynevezett nyílt rendszerű verzióknál ezt könnyen megtehetik. A legtöbb beteg THC-val (a marihuána fő pszichoaktív hatóanyagával) dúsított, vagy nikotin helyett kizárólag THC-t tartalmazó e-cigit szívott. Emellett pedig arra is egyre több tanulmány utal, hogy a tüdőbe jutva az E-vitamin-acetát (egy tavaly bevezetett adalékanyag, amely főleg a THC-s e-cigarettákban található) is súlyosan egészségkárosító hatású. Ezt a vegyületet a betegek tüdőszövetébe beágyazódva is kimutatták.
Szakértők ezek alapján arra figyelmeztetnek, hogy a nyílt rendszerű e-cigik valóban veszélyesek, mert a likvid kikeverése ezeknél a felhasználóra van bízva. Egyrészt nagyobb a hibázási lehetőség, másrészt egészségre káros anyagok is kerülhetnek a termékekbe. A zárt rendszerű e-cigiknél, valamint a hevítéses dohánytechnológiáknál ezzel szemben nincs lehetőség "házilag" módosítani, ezért biztonságosabbnak mondhatók.
Tévhit: Nem leszoktat, hanem rászoktat a dohányzásra.
Az igazság. Az USA-ban valóban megugrott a fiatalok között az e-cigik népszerűsége. Emiatt több államban is betiltották az ízesített változatok forgalmazását, a gyártó cégeknek pedig 2020 májusáig kell bizonyítaniuk, hogy termékeik megfelelnek minden szabályzásnak, kritériumnak. Ez is azt mutatja, hogy szükség van megfelelő szabályzásra, de a szakértők szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kell ítélni a füstmentes technológiákat, mert népegészségügyi szempontból fontosak. Dr. Tarek Safwat például így fogalmazott előadásában: "Ha a fogszuvasodás terén a cukorpótlókkal csökkenthetjük a negatív hatásokat, miért ne létezhetne alternatíva a dohányzás ártalmaival szemben?" - tette fel előadásában a kérdést Dr. Tarek Safwat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyártók kommunikációjukkal és marketingjükkel felelősek azért, hogy a nem dohányzóknak ne tegyék vonzóvá ezeket az eszközöket. Abban pedig orvosok, ipari szakértők mind egyetértenek, hogy elsősorban a dohányzásról való teljes leszokásra kell ösztönözni az embereket, hiszen ez a leghatékonyabb módja az ártalomcsökkentésnek. De amennyiben valaki képteleken leszokni, olyan alternatívát kell számára keresni, ami kisebb egészségkárosoddal jár, mintha folytatná a cigarettázást.
