A másnapossággal járó "klasszikus tünetek" a legtöbb érintettet megviselik: az italozással töltött éjszaka utáni fejfájás, fáradtság, tompultság, rossz közérzet, hányinger, vagy fokozott szomjúságérzés akár egy egész napra kiütheti az embert.
Noha a másnapossággal járó tünetek erőssége és a regenerálódási időszak hossza nagyban függ az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől, az érintetteket azért még érheti meglepetés: például akkor, amikor megmagyarázhatatlanul szorongani kezdenek. A jelenség egyes becslések szerint az emberek körülbelül 12 százalékát érintheti, és a többi tünethez hasonlóan eltérő intenzitású lehet - írta a Conversation oldalán megjelent cikkében Craig Gunn, a Bristoli Egyetem pszichológusa. A másnaposság alatt tapasztalt szorongásnak neve is van: hangxiety, amelyet a másnaposság (hangover) és a szorongás (anxiety) angol megfelelőjének összevonásából kreáltak.
Mi okozza a másnaposságot kísérő szorongást?
A szervezet regenerálódását lassítja, hogy a másnaposság fiziológiai stresszt okoz. Ez általában akkor alakul ki, amikor szervezetünk fokozott nyomásnak van kitéve, például betegség vagy sérülés miatt. A másnaposság hasonló hatást gyakorol a szervezetre: növeli a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintjét, megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, csakúgy, mint a szorongás. Ezzel párhuzamosan csökken az agyban az érzelmeinkért és hangulatunkért felelős dopamin (boldogsághormon) szintje, amely a szorongás mértékét is szabályozza.
A másnapossággal járó alváshiány és a fiziológiai stressz emellett a kognitív funkciókat is negatívan befolyásolja: nem véletlen, hogy aki másnapos, annak el-elkalandozik a figyelme, nehezen tud koncentrálni, és a memóriája sem működik tökéletesen. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy másnaposan meglehetősen nehezen szedi össze magát az ember.
Kutatások kimutatták, hogy sokan negatív érzelmeket tapasztalnak a másnaposság alatt, illetve nehezebben tudják szabályozni érzelmeiket, mint józan állapotukban - összegezte Craig Gunn. Ez, valamint a mentális készségek átmeneti gyengülése megmagyarázhatja, hogy egyesek miért tapasztalnak szorongást, amikor másnaposak.
Akik jó eséllyel számíthatnak rá
A Bristoli Egyetem kutatói arra is kíváncsiak voltak, mitől függ, hogy míg a másnapossággal küzdők egy része szorong, addig sokan egyáltalán nem szembesülnek ezzel a tünettel. A szakemberek szerint akik hajlamosak eltúlozni a fájdalmat vagy a legrosszabbra számítani - márpedig a fájdalom valamilyen formában a másnaposság velejárója -, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongást ezen időszakban. És ők azok, akik jobban meg is szenvedik ezt az állapotot. Gunn kutatási eredményekre hivatkozva írásában azt is megemlítette, hogy akik általában hajlamosak a szorongásra, különösen hajlamosak lehetnek a másnaposságra is. A szorongás kialakulását természetesen számos egyéb tényező befolyásolhatja a személyiségjegyektől kezdve a negatív életeseményekig.
A másnaposság alatt tapasztalt szorongás oldásában szakemberek szerint ugyanazok a technikák segíthetnek, mint a szorongás esetén általában: a meditáció, a helyes légzéstechnika, a kikapcsolódás, az ellazulás, a tudatos elmélyülés, vagyis a mindfullness.
Legjobban: